Az egymás iránti szeretet szükségességét hangsúlyozták az egyházi vezetők a vallásszabadságot a világon elsőként meghirdető erdélyi országgyűlés 450. évfordulóján tartott hálaadó ünnepségen Tordán.
Bálint Benczédi Ferenc, a megalakulása évfordulóját is ünneplő Magyar Unitárius Egyház püspöke arról beszélt: Jézus nem azt figyelte, hogy hozzá hogyan viszonyulnak a tanítványai, hanem azt, hogy egymást mennyire szeretik. Úgy vélte: az egymás iránti szeretet az évforduló mai parancsa is.
Kató Béla, az erdélyi református egyházkerület püspöke szerint a hit gyümölcse volt a tordai vallásszabadsági határozat, amely a vallásháborúk korában a béke szigetévé tette Erdélyt. Hozzátette: jó lenne az Isten és ember iránti bizalom légkörében továbblépni és a tolerancia Erdélye után a szeretet Erdélyét megvalósítani.
Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek elismerte, egyháza nem fordult mindig olyan nyitottsággal a vallásszabadsághoz, mint ma. Azt is megemlítette azonban, hogy a tordai országgyűlés is csak a korabeli korlátok között mondta ki a vallásszabadságot.
Csak a három nációra (magyar, szász és székely) és a négy bevett vallásra (római katolikus, lutheránus, református, unitárius) vonatkozott, és nem tette lehetővé például, hogy római katolikus püspökség lehessen Erdélyben.
Adorjáni Dezső erdélyi evangélikus püspök úgy vélte, az ünneplésnek a megújulás közös igényéről kell szólnia. „Fogjunk hozzá a szabadság terének a felépítéséhez” – szólította fel hallgatóságát. Megjegyezte: szabadság ott van, ahol tisztelik egymást az emberek, és szent az adott szó. Autentikus szabadság ott jön létre, ahol jelen van az Isten.
Daniel Crişan, a román ortodox egyház esperese is azt említette meg, hogy a tordai vallásszabadsági törvény nem adott jogokat a görögkeleti vallású románoknak, de a multikulturalizmus, a tolerancia alapjait teremtette meg. Hozzátette: ezek révén vált a lelkiismereti és vallásszabadság földjévé Erdély. Úgy vélte: ezekről az értékekről ma sem szabad lemondani.
Kövér László szerint Közép-Európa 450 éve példát mutatott a világnak, és ma is ezt teheti. Az Országgyűlés elnöke szerint ma az a felismerés biztosíthat térségi stabilitást és szolidaritást s teremtheti meg az emberek tartós biztonságérzetét, hogy nemcsak „a hit Isten ajándéka” – amint azt az erdélyi országgyűlés Tordán kinyilvánította –, hanem az ember teljes önazonossága is az. Ennek a megélését ugyanúgy nem szabad korlátozni, eltéríteni vagy ellehetetleníteni, mint a vallás szabad gyakorlását.
Victor Opaschi, a román kormány vallásügyi államtitkára a mai Románia nagy vívmányának tekintette, hogy sikerült konszolidálnia azt a vallásszabadságot, amelyet először Tordán hirdettek ki. Arra emlékeztetett, hogy a vallásszabadság kinyilvánításának 450. évfordulója évében Románia az Erdéllyel való egyesülés centenáriumát ünnepli. Úgy vélte: ezt az évet a szolidaritás szimbolikus évévé lehet alakítani.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke is kitért beszédében a kettős évfordulóra. Kijelentette: ha 450 évvel ezelőtt lehetséges volt olyan döntést hozni, amely az akkori időkben súlyos konfliktusokhoz vezető alapkérdést oldott meg, ma is hasonló döntésre van szükség. „Remélem, hogy akkor, amikor a 21. században az identitásunk megőrzését zászlónkra tűzve kérünk jogot arra, hogy szabadon dönthessünk közösségünk jövőjéről, mégsem fogunk lógni, ahogy azt a minap ígérték” – utalt Mihai Tudose miniszterelnök kifogásolt nyilatkozatára.
A tordai római katolikus templomban tartott hálaadó ünnepség keretében Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház közügyigazgatója olvasta fel és nyújtotta át Kövér László házelnöknek, Kelemen Hunor RMDSZ-elnöknek, romániai parlamenti képviselőnek és Sógor Csaba európai parlamenti képviselőnek az erdélyi történelmi magyar egyházak kezdeményezését. Ebben azt kérik, hogy a három parlament foglalja határozatba a tordai ediktum méltatását, a román és a magyar parlament pedig január 13-át nyilvánítsa a vallásszabadság emléknapjává.
Az 1568. január 6–13. között Tordán tartott erdélyi országgyűlés Európában először hirdette meg a vallásszabadságot, kimondva a négy vallás – katolikus, evangélikus, református, unitárius – szabadságát és egyenjogúságát. A törvény az erdélyi gyülekezetek számára szabad lelkészválasztást biztosított. A rendek által elfogadott határozat kimondta: „Senki (...) az prédikátorokat meg ne bánthassa, ne szidalmaztassék senki az religióért senkitől, (...) mert a hit Istennek ajándéka.”
