A régmúlt időkben legyőzték a toboztermőket és a harasztokat, ám sokáig rejtély maradt, hogyan sikerült dominanciára törniük. A PLoS One online tudományos lapban megjelent friss tanulmány szerint a genom mérete a döntő, minél kisebb, annál jobb. „A  sikert a sejt méretére lehet visszavezetni, vagyis arra, hogyan lehet kis sejtet építeni úgy, hogy minden, az élethez szükséges tulajdonság megmaradjon” – mondta Kevin Simonin, a San Franciscó-i Kaliforniai Állami Egyetem kutatója. Több száz évmillióval ezelőtt a Földet a toboztermők és a harasztok uralták. Az első virágzó növények nagyjából 150 millió éve jelentek meg, majd gyorsan elárasztották a világ minden részét.
Évszázadok óta folyik a vita arról, hogy mi a virágzó növények hihetetlen sikerének és sokféleségének a titka. Charles Darwin gyalázatos rejtélynek nevezte, félve, hogy megkérdőjelezheti elméletét, az evolúció tanát. A sejtmagban tárolt genom zsugorításával a növények apróbb sejteket hozhattak létre. A kisebb sejtek a szén-dioxid nagyobb mennyiségének felvételét tették lehetővé a fotoszintézis – vagyis a fény segítségével a szén-dioxid és a víz glükózzá és oxigénné alakítása – útján. A virágzó növények hatásfokukat úgy növelik, hogy leveleikbe egyre több eret és pórust építenek. A kutatók szerint csak a virágzó növények zsugorították a genomjukat, ez volt a szükséges feltétele a gyors szárazföldi elterjedésnek.
 

(Forrás: agroinform.hu)