Alapos számításokba merülve kezdik az évet a háromszéki önkormányzatok, miután január elsejétől tizenhat százalékról tízre mérsékelte a kormány a személyi jövedelemadó mértékét: a bevételi kiesés megállapítása mellett a Tudose-kabinet által ezen a téren javasolt költségvetés-kiegyensúlyozási képlet miatt is fájhat a fejük. Utóbbi szerint a kormány elviekben megtéríti az adócsökkentés miatti kiesést, azzal a kiegészítéssel, hogy visszatartja az erre a célra szánt pénzből annak az összegnek a felét, amely az illető önkormányzat számláján mint többlet szerepelt 2016-ban. A rendelkezés hatásairól a városi és községi elöljárókat kérdeztük, harmadik körben újból a sepsiszékieket, pontosabban Sepsiszentgyörgy és a környékbeli községekét.
Sepsiszentgyörgy esetében nincs számottevő eltérés ahhoz képest, amit az előző alkalmakkor felvázoltak – tájékoztatott Antal Árpád polgármester. Számításaik szerint továbbra is hétmillió lejre tehető a jövedelemadó csökkentése miatt elvesztett összeg.
Antal Árpád szerint az egyik kiesés tulajdonképpen abból fakad, hogy a kormány a 2016-os adatokkal dolgozik, és nem veszi figyelembe, hogy a megyeszékhelyen az adóbehajtási arány 2017-ben közel 15 százalékkal javult. Ez nagyjából azt jelenti, hogy míg tavalyelőtt kb. 40 millió lej maradt helyben a behajtott jövedelemadóból, 2017-re már szinte elérte a 47 milliót, és 2018-ban is megmaradt volna ez a növekedési tendencia, amennyiben nem következik be az adócsökkentés. Antal Árpád szerint azzal, hogy a kormány a 2016-os megvalósításokkal számol a kompenzációnál, a múlt évi növekedést gyakorlatilag kiüti a képletből, ez pedig tiszta veszteség, és a megtérítése szóba sem jön.
Antal Árpád ugyanakkor rámutatott: az önkormányzat viszonylag kevés többlettel zárta a 2016-os évet (mintegy 1,4 millió lejjel), tehát a kormány a megtérítendő összegből körülbelül 700 ezret vont le, és végül 7,1 millió lej megtérítést hagyott jóvá. A polgármester ugyanakkor rövid számítást is felvázolt arról, hogy a bukaresti kabinet által alkalmazott kompenzáció mely esetben lett volna korrektnek tekinthető. Eszerint, ha minden összetevőt beleszámolnak (a helyben maradó jövedelemadó arányának 1,25 százalékos növekedése, a behajtási mérték javulása, a hatszázalékos csökkenés hatása), Sepsiszentgyörgy 2018-ban nagyjából 35,3 millió lejes visszaosztási bevételre számíthatott volna. Ez azt jelentette volna, hogy amennyiben a kormány mindent figyelembe vesz, körülbelül 10,7 millió lejt kellett volna megtérítenie, hogy a megyeszékhely bevételei elérjék a 2017-es szintet. Mivel ez nem így történt, Sepsiszentgyörgynek 7,1 millió lejt térítenek meg – részletezte az elöljáró.
Főhet a községvezetők feje
A jövedelemadó-csökkenés a Sepsiszentgyörgy környéki községek közül Árkost, Illyefalvát, Maksát és Sepsikőröspatakot érinti hátrányosan.
Kisgyörgy Sándor, Sepsikőröspatak polgármestere szerint 150 ezer lej kieséssel kell számolniuk. A kormánytól 250 ezer lej térítést kapnak. A gond az, hogy nagyjából négyszázezer lej körüli többlet volt a számlájukon 2016 végén, ennek felét a kormány visszatartotta. Igaz, hogy a visszaosztásnál a minimális működésre is kaptak 270 ezer lejt, de ez várhatóan nem fedezi a szükséges összeget az év végéig, ezért akár működésképtelenné is válhat a hivatal. A további fejlesztések szinte kizárhatók az idei évre, a pályázati önrészek biztosítása is komoly gondot jelet.
Kisgyörgy Sándor abbeli elégedetlenségének is hangot adott, hogy a kormány a kompenzációs számításoknál teljességgel figyelmen kívül hagyta, hogy 2016 végén olyan összegek szerepelhettek többletként az önkormányzatok számláin, melyek például célirányos támogatásokból származtak, esetükben is így történt. Odafent senkit sem érdekelt, hogy miről is van szó, egyszerűen alkalmazták a képletet.
Máthé Árpád, Árkos polgármestere szerint ők sem ússzák meg veszteség nélkül. A község számláján minimális összeg volt ugyan a 2016-os év végén, ennek ellenére nagyjából 180 ezer lejes kieséssel kell számolniuk. Máthé Árpád szerint a beruházások tekintetében ez az év Árkos számára is problémás lesz, esetleg a helyi fejlesztések programja segíthet, ha végre sikerülne szerződni, de a megállapodást még nem írták alá a szaktárcával. Az elöljáró felhozta: a kormány által kigondolt kompenzációs rendszer fő hibája, hogy a 2016-os év végi állást vették figyelembe, ez sokat torzít az egészen.
Fodor Imre, Illyefalva polgármestere megkeresésünkre kifejtette, a visszaosztásból származó bevételeik több mint ötven százalékkal csökkennek. A kormány ugyanis esetükben nem térít meg egy lejt sem, mivel a 2016-os egyenlegükben egy vidékfejlesztési program előlege mint többlet szerepelt. Eléggé jelentős összegről van szó, 4,1 millió lej körüli, ennek felét vonta le a kormány az esetlegesen megtérítendőből, ami egyértelműen azt jelenti, hogy az Aldobolyt és Sepsiszentkirályt is magában foglaló község semmit nem kap ezen a vonalon. Emellett jelentősen csökkent a minimális működésre fordítható visszaosztási összeg is.
Fodor Imre szerint a legnagyobb tévedés a kormány által kitalált kompenzáció kapcsán, hogy egységesen kezelte a 2016-os év végi állást. Másként nem kellene most azon gondolkodni, hogy egy egyébként célirányos támogatás hogyan kerülhet bele olyan számításba, amelynek alapját más jellegű (ez esetben adóból származó) bevételek kellene hogy kizárólag jelentsék – vélekedett az elöljáró.
A jövedelemadó csökkenése a legkevésbé azokat a közigazgatási egységeket érinti, amelyek körzetében jelentősebb vállalkozások fejtik ki tevékenységüket, vagy a cégek száma magasabb. Kökös és Réty község van ebben a helyzetben Sánta Gyula, valamint Dombora Lehel polgármester tájékoztatása szerint. Utóbbi ugyanakkor a kompenzációs rendszer egy lehetséges rossz hatására hívta fel a figyelmet: az önkormányzatok a többlet felhalmozásának elkerülése végett arra kényszerülhetnek, hogy a beérkezés sorrendjében költsék el a támogatásokat, és ne a prioritások legyenek meghatározóak.
