A reform egyik legfontosabb eszköze a fiatalítás, de változások az RMDSZ programjában és szerkezetében is történtek — jelentette ki tegnap Markó Béla az ötödik EU-táborban. Az RMDSZ elnöke ugyanakkor hangsúlyozta: a reform mellett folytonosságra is szükség van az erdélyi magyar politikai életben, ez az elv érvényesül a magyarság identitását érintő kérdésekben.
Hiba lenne csak személyekhez kötődően taglalni a reform és a folytonosság témáját, ám személyi garanciák mindkét elv érvényesüléséhez kellenek. Markó szerint a szövetség megalapításakor megfogalmazott célok ma is érvényesek, ebben az értelemben lehet a program folytonosságáról beszélni. Hangsúlyozta azonban: a folytonosság megvalósítása elképzelhetetlen a reform, az állandó változás nélkül. Éppen ezért a szövetség programja is folyamatosan bővült, főként miután kormányközelbe került az RMDSZ. Így a magyarság sajátos érdekvédelmi céljai — az anyanyelvű oktatás, a kisebbségi jogok érvényesítése, az autonómia — kiegészültek olyan általánosabb programpontokkal, mint az Észak-atlanti Szerződés Szervezetébe és az Európai Unióba való integráció, az Erdély modernizációjára vonatkozó elképzelések. A szövetség szerkezetében is történtek változások: sokszor konfrontációk árán sikerült olyan működést megteremteni, amely máig megkülönbözteti más pártoktól, a területi szervezeteknek nagyobb autonómiát biztosít, a platformok érvényesíthetik elképzeléseiket. A Magyar Ifjúsági Értekezlettel való kapcsolatot is a reform egyik eszközének minősítette Markó, hangsúlyozva: az ifjúságnak ma már súlya van a szövetségben, és ezt bizonyítja, hogy számos fiatal jelölt szállt versenybe és győzött az önkormányzati választásokon, ráadásul a szövetség két minisztere a MIÉRT tagja volt.
Markó az önkormányzati választások eredményeit és a Magyar Polgári Párttal való együttműködést is érintette beszédében. A siker okaként említette a tapasztalatot, a munkát, az üzenetet. Mint mondta, a szövetségnek százszázalékos egységre kell törekednie a romániai magyarságon belül, nem szabad ,,túlünnepelnie" magát a helyhatósági választásokon elért eredmények miatt, oda kell figyelni arra a tizenöt százaléknyi elégedetlen szavazóra, aki az MPP-t támogatta. Hangsúlyozta azonban: gondok adódnak ugyan, de az erdélyi magyar politikai élet nem vált kétpólusúvá. Szerinte összefogásra, közös fellépésre van szükség olyan kérdésekben, mint az autonómia és Erdély modernizációja — ebben Tőkés László püspökkel is egyetértettek. Megismételte a belső koalícióra vonatkozó javaslatát, miszerint az RMDSZ és az MPP jelöltjei a szövetség listáin indulnának az őszi választásokon, a fontos kérdésekben előzetes egyeztetések alapján közösen lépnének fel a parlamentben, ám mindkét oldal megőrizhetné identitását. Jelenleg 85—15 az arány, de ez módosulhat a következő önkormányzati választásokon — tette hozzá. Szerinte az MPP-vel való együttműködés nem a bejutási küszöb elérése miatti kényszer, hanem képviseleti szükségszerűség. A szövetség az önkormányzati választásokon elért eredmények alapján bejutna a parlamentbe, nem mindegy azonban, hogy a törvényhozásban mennyire lesz erős a képviselet — tette hozzá.
A tusnádfürdői EU-tábor megnyitóján, kedd este Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke hangsúlyozta: a tábor résztvevői életük legnagyobb részét EU-s állampolgárokként töltik majd el. Az új választási rendszer nem vezet a politikai osztály reformjához — mondta. Az őszi parlamenti választásokon érvényes törvény a népszerű és jelentős anyagi hátérrel rendelkező jelölteknek kedvez, nem a fiatal és szakképzett, hozzáértő politikusoknak, akik ugyan nem tettek szert a parlamenti bejutáshoz szükséges népszerűségre, de akik a politikum valódi reformját megvalósíthatnák — vélekedett.
Ugyancsak a tábor nyitónapján Tonk Márton, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári karának dékánja kifejtette: a Sapientiát nem lehet beskatulyázni, politikai táborba sorolni. Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke hangsúlyozta: nem politikai tábor a tusnádfürdői rendezvény.
