A Magyarok Világszövetsége által adományozott anyag azt igazolja, a magyar tudósok tevékenységükkel nemcsak hozzájárultak a bennünket körülvevő világ megismeréséhez, hanem olyan szellemi értékeket teremtettek, amely igazolást ad fennmaradásunkhoz. Kondor Ágota igazgatónő rendkívülinek nevezte a tárlatot, amely véglegesen a Mikó tulajdona lett, és dr. Pálfi György másfél évtizedes kutatómunkáját dicséri. Nincs olyan tudományterület, ahol ne lenne legalább egy híres magyar tudós. A kiállítás képes olyan motivációt teremteni, amely elindíthatja a diákokat a tudományos kutatói pályán, és erősíti azt, hogy érdemes kitartóan dolgozni és tanulni.
Vitéz Oláh István, a Magyarok Világszövetségének Kárpát-medencei térségi elnöke tolmácsolta Patrubány Miklós, a VMSZ elnökének üzenetét. A kultúra tágabb értelmezése nemcsak az irodalmat, a művészeteket és a művelődést foglalja magában, hanem mindazt, amit az emberi szellem isteni sugallatra teremtett, az emberi viszonyokat, kapcsolatokat és az általa felépített államot is – a maga törvényeivel és bevett szokásaival. Tekintsük tehát kultúrának mindazt, ami az embert közelebb viszi ahhoz, aki őt a maga képmására teremtette. Mindazt, ami szép, jó és életigenlő. Magyar vonatkozásban jelenti ez a mintegy 200 ezer lejegyzett népdalt, de ugyanakkor az isteni értékrendet a társadalmi élet központjába helyező, ugyancsak páratlan teljesítményt, a Szent Korona országát az Aranybullába foglalt ellenállási záradékkal vagy az emberiség történetében először a tordai országgyűlésen törvénybe foglalt vallásszabadsággal. A magyar kultúrateremtő erőnek Patrubány szerint három gyökere van: a magyar nyelv, a magyar ember és társadalma s a magyar ősiség. A magyar nyelvről Teller Ede világhírű atomtudós így vallott: ha nem Ady Endre teremtő nyelvén ismerte volna meg a világ titkait, akkor csak egy középszerű fizikatanár lett volna belőle.  A magyar kultúrateremtő erő második gyökerének a magyar ember és a társadalma tekinthető. Minden nép emberi viszonyai hagyományokban, szokásokban és végső soron az általa meghozott és elfogadott törvényekben tükröződnek leginkább. A törvények törvénye, az alkotmány is magában hordozza az alkotást, a szellemi teremtést. Az alkotmány megteremtette annak lehetőségét, hogy bármilyen nemzetiségű polgára a társadalom egyenrangú tagja legyen. Ettől a szabadságtól érezhette minden nemzetiség magáénak a Szent Korona országát. A harmadik gyökérről, az ősiségről Baráth Tibor történészprofesszor 1972-ben Montrealban leírt sorai szerint: „A mi beszédünk és földműves magas kultúránk öt-hat ezer esztendőre visszamenőleg írásbelileg igazolható, vagyis annak kezdete oly régi időkbe nyúlik vissza, amikor magyaron kívül más tagolt emberi beszéd, rendszerbe foglalt vallás, művészet és írás még nem létezett. A mi őseinknek tehát nem volt kitől mit »kölcsönözniük«. Szókincsünket, vallási képzeteiket és tudományukat az alapoktól a befejezésig maguknak kellett saját géniuszukkal megteremteniük. Ezért ősnyelv a magyar nyelv, őskultúra a magyar kultúra, amiben velünk osztoznak ma is élő rokonaink, az észtek, finnek és egyéb magyar származású népek…”
Január 22-e a magyar tudomány számára is jelentős dátum – emelte ki Pető Mária fizikatanárnő –, ugyanis ekkor született Csonka János, aki az első magyar postaautót elkészítette Bánki Donáttal együtt, a világ elő porlasztója is az ő nevéhez fűződik. Riesz Frigyes ugyancsak ezen a dátumon született – ő a matematikai analízis alapjait fektette le.
A rendezvény hátralévő részében a Pető tanárnő vezette Robotika kör mutatta be az általuk tervezett Arduinó és Lego robotokat. Céljuk, hogy a tananyagon túl létrehozzanak különféle felhasználású robotokat, vannak nyomkövető, akadályfelismerő, tűzoltó vagy éppen életmentő robotjaik. A csapat Európa-szerte több helyen megfordult. Az estet két tanuló szavalata zárta, Kányádi Sándor Noé bárkája felé és Illyés Gyula Haza a magasban című költeményéből hangzott el részlet. A Canticorum Női Kar Birtalan József-feldolgozásokkal tette emlékezetessé az estét.