Enyedi Ildikó műve az Una mujer fantástica című chilei, A négyzet című svéd, a The Insult című libanoni és a Szeretet nélkül című orosz alkotással lesz versenyben a díjért.
Magyar film eddig két alkalommal kapott Oscar-díjat ebben a kategóriában, 1982-ben Szabó István Mephisto című alkotása, 2016-ban pedig Nemes Jeles László holokausztdrámája, a Saul fia. „Zsinórban harmadik éve szurkolhatunk magyar filmnek az Oscaron. Gratulálok a Testről és lélekről alkotóinak az Oscar-jelöléshez” – írta a bejelentés után a Twitter közösségi portálon Andy Vajna, a filmipar megújításáért felelős kormánybiztos, utalva ezzel arra, hogy tavaly a Mindenki című magyar rövidfilm is Oscar-díjat kapott.
A Testről és lélekről többek között elnyerte a fődíjat a 2017-es Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon, a Berlinálén, főszereplője, Borbély Alexandra pedig megkapta a legjobb női alakításért járó Európai Filmdíjat. A díjátadót a phjongcshangi téli olimpia miatt a szokásos február helyett ezúttal március 4-én tartják a Los Angeles-i Dolby Színházban. Az amerikai filmművészet legrangosabb elismeréseit 90. alkalommal adják át, a ceremóniát a világ több mint kétszáz országában közvetítik.
A jelölésben az amerikai filmakadémia nyitottságát látja Enyedi Ildikó. A rendező erről azon a sajtótájékoztatón beszélt, amelyet a testület bejelentését követően tartottak Budapesten. Az eseményen a legjobb idegen nyelvű film Oscar-díjára jelölt alkotás főszereplői, Borbély Alexandra és Morcsányi Géza, valamint Mécs Mónika, Muhi András és Mesterházy Ernő producer, Herbai Máté operatőr, Szalai Károly vágó és Havas Ágnes, a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatója vett részt.
A rendező a jelöléssel kapcsolatban hangsúlyozta: azt látta az elmúlt évben, hogy a filmakadémia próbál nyitni olyan filmek felé is, ami ott nem megszokott. „Érezhetjük ezt a nyitottságot” – hangsúlyozta. A versenytársakról elmondta: büszkék rá, hogy ilyen társaságban jutottak az öt jelölt közé. Eddig 92 országba adták el a filmet. Enyedi Ildikó felidézte, sok bemutatón is részt vett, és mindenhol azt tapasztalták, hogy a helyi forgalmazók nagyon sok energiát fordítottak a film népszerűsítésére.
Az MTI kérdésére elmondta, hogy az Oscar-gáláig tartó időszakban még hat alkalommal vetítik a filmet Los Angelesben, San Franciscóban, New Yorkban és Londonban, hogy a filmakadémia tagjai közül minél többen láthassák. A kinti sajtós csapatnak most azon kell dolgoznia, hogy minél több emberhez eljusson a film híre.
Mécs Mónika elmondta: a jelölés óta már beszélt a film amerikai forgalmazója, a Netflix képviselőjével. A producer szerint nagyon lelkesek, elindul a kampány, beizzították a rakétáikat, hiszen az öt közé bekerülni tényleg fantasztikus dolog. Havas Ágnes hozzátette, hogy az elmúlt két év a Saul fia és a Mindenki sikere révén tanulási folyamat is volt, megtanulták, hogyan működik egy Oscar-kampány, és most ezt hasznosítják. Most egy összehangolt kampányra van szükség, amelyben a Netflix, a producerek és a sajtósok is a filmért dolgoznak. A filmet finanszírozó filmalap eddig is a produkció mellett állt, az elkövetkező időszakban pedig tovább segíti, de közös munkáról van szó – jelentette ki Havas Ágnes. Morcsányi Géza úgy vélte, ha egy műalkotásban, mint ebben a filmben, benne van a potenciál, akkor nagy kampány nélkül is eléri a hatást. Mint mondta: ennek ő is tapasztalta a hatását, mikor Szarajevóban a villamoson felismerték. Az alakításáért az Európai Filmdíjat elnyerő Borbély Alexandra elmondta, a film sikerének köszönhetően már több filmes produkció is megkereste. Szalai Károly vágó Szabó Istvánt idézte, aki egyszer azt válaszolta a kérdésre, hogy mitől jó egy film, hogy segít élni. A Testről és lélekről szerinte segít élni azoknak, akik megnézik, ezért különlegesen jó film. Herbai Máté operatőr elmondta: Enyedi Ildikó azzal kereste meg, hogy nem hatásvadász, hanem operatőri filmet akar forgatni, ami nagy felelősséget rótt rá. A filmben nagyon fontosak a képek, a képek hangulata, amelyek átadják a szereplők érzéseit, gondolatait a nézőknek.
Enyedi Ildikó a sajtótájékoztatón beszámolt arról is, hogy következő filmjének előkészítése, amit a Füst Milán Feleségem története című könyvéből forgat, nagyon jól halad. Megtalálták a produkció külföldi partnereit. A film egy része nem Magyarországon játszódik, úgyhogy külföldön is fognak forgatni. A rendezőnő egy kérdésre felidézte, hogy az Én XX. századom című 1989-ben bemutatott első játékfilmje után döntötte el, hogy filmrendező akar lenni. A teljesen felújított filmet hamarosan a Berlinálén is műsorra tűzik, mint mondta, ott lesz Berlinben a vetítésen. (MTI)