Sajtókacsa röppent fel arról, hogy megérkezett Sepsiszentgyörgyre azoknak a bevándorlóknak az első ötvenfős csoportja, akiket Románia az Európai Unió követelésének megfelelően befogadott az országba, s akiket a Székelyföldre irányított. A „hír” rohamosan terjedt a közösségi oldalakon – de semmi valós alapja nincsen.
„Meg nem erősített hírek szerint a mai napon megérkezett Sepsiszentgyörgyre a Románia által az EU követelésének megfelelően befogadott migránsok első ötvenfős csoportja, amelyet a városban telepített le a román hatalom” – kezdődik a hungaryfirst.hu aláírás nélküli anyaga. S azzal folytatódik, hogy Kézdivásárhelyre és Csíkszeredába is tervezik nagyobb létszámú migránscsoportok letelepítését. A lap közli, hogy a román belügyminisztériumból származó informátoruk szerint feltehetően Soros György és a román állam közötti, Magyarország zsarolására irányuló megállapodásról van szó. És részletezi is, „amennyiben Magyarország nem fogadja be az unió által ráerőltetni szándékozott migránsokat, abban az esetben a Székelyföldet elárasztják jobbára afrikai néger betolakodókkal”.
Az információt rengetegen megosztották a közösségi oldalakon, a megosztók ellenőrizetlenül küldték tovább az értesülést. Az ügyben megkérdeztük a legilletékesebb intézmény, a belügyminisztérium alárendeltségébe tartozó bevándorlási hivatal Kovászna megyei egységének vezetőjét. Gheorghe Gabriel Baciu határozottan állítja: semmi ilyesmiről nincs szó. Amennyiben lenne, őt az elsők között értesítették volna. De még csak fel sem vetődhet ez a gondolat, hiszen egyrészt a megyében nincs, ahová elhelyeznének bevándorlókat, még ha akarnának, sem tudnának, másrészt a román államnak nincs arra pénze, hogy szállodában tartsa őket. Az országban két menedékkérőket átvevő központ működik és hat elhelyező intézet, mindenik távol esik Háromszéktől: Bukarestben, Giurgiuban, Galacon, Temesváron, Radócon és Nagysomkúton. Különben a megyében egyetlen bevándorló sem tartózkodik – mondotta az illetékes hivatal vezetője.
A hungaryfirst.hu oldal különben egészen új, azt állítja magáról, hogy „pozitív híreket” közöl, célja pedig: „a magyar emberek érdekeit szeretnénk kiemelni, a magyar tudást nyilvánosságra hozni”.
Az eset tanulságaként arra hívjuk fel olvasóink figyelmét, hogy az interneten, a közösségi médiában keringő tartalmakat lehetőségeik szerint ellenőrizzék, mielőtt hitelesnek tekintik és másokkal is megosztják. Tanácsos megnézni, hogy a megosztott információ milyen oldalról származik: ismerik-e, valamely jól bevált, régóta ismert újság, rádió, televízió honlapjáról vagy internetes hírportálról származik-e. Az álhírek kiszűrésében segíthet az is, ha ellenőrzik: van-e aláírója a cikknek, szerkesztője a rovatnak vagy az oldalnak. Ha új, eddig ismeretlen oldallal találkozunk, ellenőrizzük az impresszumát: találunk-e ott ismerős neveket, szerepel-e minden adat, hasonlít-e más, ismert sajtótermékek kolofonjához (szerkesztők és munkatársa névsora, kiadó neve, elérhetőség stb.). Új, eddig ismeretlen honlap esetén ajánlott több cikkbe is belenézni, az is segíthet annak eldöntésében, hogy hiteles-e a forrás. Több forrásból tájékozódjunk, árulkodó jel lehet az is, ha az adott „információt” csak azon az egy oldalon találjuk: igen kevés a valószínűsége annak, hogy egy számunkra fontos témával semmilyen más, általunk régebbről ismert sajtótermék ne foglalkozzék.
Ne feledjük: hamis információk, álhírek terjesztésére ma már gyakorlatilag mindenkinek lehetősége van az internethez való hozzáférés révén – a hírek, információk hitelessége egyre inkább felértékelődik, becsüljük meg és ragaszkodjunk azokhoz a forrásokhoz, sajtótermékekhez, amelyekről tapasztalatból is tudjuk, hogy megbízhatónak tekinthetők.
