A világ legtermészetesebb dolga kellene hogy legyen az átláthatóság és a törvénytisztelet egy minisztérium működésében, de úgy tűnik, mifelénk ezek olyan ritkán fordulnak elő, hogy erénynek számít, ha valaki betartja. Minden bizonnyal ezért tartotta fontosnak már beiktatása első napján kijelenteni az új egészségügyi miniszter, hogy ő eme két elv szerint fogja irányítani a rá bízott tárcát. Sorina Pintea még azt is ígéri, hogy az év végére új egészségügyi törvénye lesz az országnak, mert a régi elavult, és olyan sokszor módosították, hogy egységesnek a legjobb indulattal sem mondható.
A nagybányai megyei sürgősségi kórház menedzsere szemléletváltást is ígér, amire módfelett szükség is van, mert jelenleg sok láncszem hiányzik a rendszerből, és olyan az építmény, mintha a háznak lenne tetőzete, de alapja még nincs. Hogy pontosan milyen változtatásokra gondolt, azt nem árulta el, de a sajtóban róla megjelent információk szerint menedzserként igencsak erős kézben tartotta a nagybányai kórházat, és jól forogtak az intézmény kerekei kormányzása alatt. Tehát, egy új kezdet, a sokadik, a megszámlálhatatlanadik. Bőven van, mit tenni, csak bírja a miniszter asszony szusszal, kitartással, a különböző érdekek szerinti befolyásolások elhárításával és jó döntések meghozatalával.
Kezdhetné az alapoktól. Vethetne egy pillantást a nem létező szűrőprogramokra, az alapellátás alulfinanszírozására, a védőoltások hiányára. Aztán meglátogathatná a vidéki kórházakat, a szakorvosi rendelőket, a sürgősségi osztályokat, és szóba állhatna az ott dolgozó orvosokkal, asszisztensekkel, páciensekkel – minden bizonnyal nem távozna jó nagy adag panaszáradat nélkül. Külön időt kellene szakítania a daganatos betegek kálváriájának meghallgatására, és addig nem lenne szabad nyugodtan aludnia, amíg az onkológiai ellátás jelenlegi katasztrofális állapotán nem javítana.
Sorolhatnánk a bajokat, de minden bizonnyal Sorina Pintea asszonyság is jól ismeri azokat, mi pedig tudjuk, hogy egyedül és a krónikusan alacsony költségvetésből vajmi keveset tehet azok orvoslására, de már az is pozitív lépés lenne, ha felépítene egy kivitelezhető stratégiát, és csapatával együtt megkezdené annak megvalósítását. Feladat tehát van bőven, és Viorica Dăncilă miniszterelnök is előirányzott néhányat az ágazat számára – köztük nyolc regionális és egy központi kórház építését –, kérdés: valóban új kezdetre lehet-e számítani, vagy minden marad ígéretek szintjén?