A szakemberek számára kevésbé meglepő, az alkalmazottaknak és a munkáltatóknak viszont kellemetlen helyzet állt elő a napokban a bérek folyósításában. Kiderült ugyanis, hogy több munkáltató kénytelen pár nappal tolni a járandóságok kiosztását, mivel kormányszinten nem sikerült minden feltételt megteremteni a január elsejétől hatályba lépett adóügyi változások gyakorlatba ültetéséhez. A jelenség, mint kiderült, nem új, szinte évente megismétlődik, hogy az adott pénzügyi előírások műszaki-alkalmazási összetevői késéssel látnak napvilágot, illetve esetenként további zavart okoznak.
Megszokhattuk már, hogy a pénzügyi-adóügyi változások terén a kormány a gyakorlati oldalon szinte mindig lemaradásban van, legyen az alkalmazási útmutató vagy formanyomtatványok változásait rögzítő jogszabály, idén ráadásul a kormányválság is befolyásolta a folyamatokat. Emiatt is történhetett meg, hogy a közpénzügyi igazgatósághoz a munkáltatók által benyújtandó, jövedelmi nyilatkozatokat érintő változásokat szabályzó rendelettervezetet január 29-én hozták nyilvánosságra, hatályba még nem lépett, így gyakorlatilag nem lehet a januári bérszámfejtést lezárni – tájékoztatott Bodosi Mária sepsiszentgyörgyi könyvvizsgáló. A bérszámfejtési, számítástechnikai programok készítésével is foglalkozó Hamorsoft Kft. főkönyvelője szerint a minisztériumi csúszás kellemetlen helyzetbe hozta egyrészt az ő ágazatukban tevékenykedő vállalkozásokat, rohammunkával kellett a változásokat a nyilvántartási szoftverekre alkalmazni, illetve, mint kiderült, minden összetevőt nem lehet módosítani, ugyanis a nyilatkozatokat érintő rész még mindig nincs szabályozva, ahhoz szükség lenne a fent említett rendelettervezet hatálybalépésére. Hiányzik továbbá az adóügyi változásokat szabályozó – a pénzügyi törvénykönyvet módosító – kormányrendelet alkalmazási útmutatója is. Bodosi Mária rámutatott: a meglévő idevágó jogszabályokkal ugyan lehet dolgozni, és a bérek folyósítása tulajdonképpen megoldható, de előfordulhat, hogy utólag könyvelési pluszmunkát hozhat magával az, ha vagy a rendeletet, vagy az alkalmazási útmutatót esetleg tovább módosítja az új kormány. A két említett jogszabály „levegőben” maradásának oka ez alkalommal a kormánycsere is volt, mivel újból előállt az a helyzet, hogy a rendeleteket, határozatokat egyszerűen nem volt, aki ellássa kézjegyével, illetve az ügyvivőként maradt kabinetnek ez nem jelentett prioritást, megvárták az új csapat beiktatását.
