,,Romániában a legnagyobb problémát jelenleg a roma közösség diszkriminációja jelenti" — mondta Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke a tusnádfürdői EU-tábor harmadik napján elhangzott előadásában. Éppen ezért a romák iskoláztatását látja az első és legfontosabb lépésnek a probléma megoldásában. Asztalos hangsúlyozta ugyanakkor: a legfrissebb statisztikák szerint Románia azon tagállamok közé tartozik, amelyekben jól működnek a diszkriminációra vonatkozó jogszabályok.
Tegnap különben a kultúrák közötti párbeszéd volt a fő témája az előadásoknak. Demeter András művelődési és vallásügyi államtitkár szerint a kulturális örökségek megtartása érdekében a különböző etnikai közösségeknek partneri viszonyt kell kialakítaniuk egymással, és törekedniük kell a párbeszédre. ,,Szerintem az effajta párbeszédhez a kisebbségek jobban értenek" — nyilatkozta, és felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzeti kulturális örökségek megmaradása befolyásolja az identitástudat kérdését is. Haller István, a Diszkriminációellenes Tanács munkatársa az etnikumközi konfliktusokról tartott kiselőadást. Elmondta: nem beszélhetünk az etnikai ellentétek megoldásáról, amíg nem sikerül a különböző közösségeknek elfogadniuk egymás viselkedési attitűdjeit, és a köztük lévő konfliktust olyan irányba terelni, hogy az ne agresszivitásba fulladjon. Markó Attila államtitkár szerint az etnikumközi konfliktusokon kívül az Európai Unió másik nagy kihívása az etnikai migráció, amely egyelőre szabad munkaerő-áramlást jelent, a későbbiekben viszont etnikai igényekké alakulhat. Hangsúlyozta: a kisebbségügyet az EU-n belül nem kezelik elég körültekintően. Márton Árpád képviselő a média és a kultúra viszonyáról beszélt, állítása szerint a média nem a kultúra ,,ellensége", hanem kiváló eszköz a kultúra továbbítására.
Az EU-táborban egyébként újabb rekordot döntöttek: miután tavaly a Trabant befogadóképességét tették próbára, ezúttal kiderült, hogy egy hagyományos székely szekér 33 személyt bír el.
