A Szilaj Hagyományőrző Egyesület szombaton szervezte meg IX. huszárbálját Sepsiszentgyörgy patinás vendéglőjében, a Kolczában. Fazakas Péter, az egyesület huszár főhadnagya díszes mundérban köszöntötte a nagyszámú vendégsereget. Megnyitójában elmondta, céljuk változatlan: a huszárhagyományok felmutatása a felnövekvő nemzedéknek.
„Ez alkalommal sem lehet nem szólni bátran és nyíltan a hazai politikai és társadalmi helyzetről, hogy egyre vehemensebben bélyegzik meg a romániai magyar kisebbséget – minket – ebben az országban, amit a leghatározottabban visszautasítunk – mondotta Fazakas. – Őseink 1100 éve élnek ezeken a tájakon, ezt a helyet szülőföldünknek tudjuk. (...) Nem az az igazi magyar – mondta –, akinek nagyapja magyar volt, hanem az, akinek unokája is magyar lesz!”
Több mint száz meghívott, barátok és szimpatizánsok ülték körül az asztalokat, köztük az egyesület régi magyarországi barátai, akik több napot töltöttek Háromszéken, ismerkedtek a látnivalókban gazdag Kárpát-kanyarral, a hétfalusi csángó-magyar testvéreink szülőföldjével.
Bancea Gábor, a Sepsiszentgyörgy Gyöngyvirág utcai református gyülekezet lelkipásztora az idei imahét igéjével, a 144. zsoltár üzenetével köszöntötte a jelenlevőket rövid áhítatában. A mindenkori vitézségről szólva Balassi Bálintot idézte, a huszárokról való szép szavakat pedig Szemere Bertalantól kölcsönözte, aki a szabadságharc utáni első kormány belügyminisztere, majd pedig Kossuth miniszterelnöke volt.
A szép és igaz ünnepi rendezvényen a kulturált mulatáson volt a hangsúly. A rangos műsort a székely népviseletbe öltözött zsengék, a sepsiszentgyörgyi Tanulók Palotájának Batyus gyerek-néptáncegyüttese nyitotta meg. Előadásukban felcsíki, valamint Nyárád menti táncokat láthattak a résztvevők. Népdalokat énekelt a táncegyüttes gyöngyszeme: Deák Anett V. osztályos tanuló. Betanították Gáspár Attila és Pozna Gabriella. Apáink és nagyapáink sorsa, a második igazságtalan világégés emléke volt a témája a szentivánlaborfalvi Székely István férfidalárda és a Feketeügy zenekar énekes-zenés történelmi témájú műsorának, amelyről az együttes lelke-mindenese, Kelemen Alpár mérnök mondott bevezetőt a doni katasztrófa 75. évfordulójára emlékezve. A jelenetet a Makám Együttes A Don kanyar felé című énekével zárták. Tapsviharral viszonozta a vendégsereg az igazi székely szólótáncokat és verbunkot bemutató négyes legénycsoportot, a Háromszék Táncegyüttes tagjait. A hajnalig tartó vigadalomban a Csűrös István hegedűs-prímás és szólóénekes vezette kászonújfalusi népi zenekar húzta a talpalávalót.
