A Kovászna Megyei Munkaerő-foglalkoztatási Ügynökség egyénenként felmérte, milyen végzettséggel, képesítéssel rendelkeznek a háromszéki érintettek. Felzárkóztatásuk érdekében négy csoportba sorolták a 771 nyilvántartottat, akiknek zöme – több mint négyszázan – a nagyon nehezen elhelyezhetők csoportjába tartozik, de még a nehezen foglalkoztathatók köre is megközelíti a háromszázat. Kelemen Tibor intézményvezető – aki a jelenség mögött részben az iskolaelhagyást látja – rámutatott, vélhetően magasabb az érintett fiatalok száma, mint amit az ügynökség vonatkozó adatbázisa tükröz. Hangsúlyozta, azon társaságok, szervezetek számára, amelyek ezen fiatalok szakképzésére uniós vagy állami forrásokat hívnának le, rendelkezésre bocsátják ezt a statisztikát, de elképzelésüket a munkaerő-foglalkoztatási ügynökségnek is láttamoznia kell. A tanfolyamokba bevontak 50 százalékát alkalmazni is kell – fűzte hozzá –, a munkaügyi hivatalok az elérhető támogatások folyósítása révén ösztönzik ezt. Kifejtette azt is, az iskolázatlan, hiányos ismeretekkel rendelkezőkkel külön tanfolyamon foglalkoznak, írni-olvasni tanítják, mert azt tapasztalják, „számolni is csak a pénzt tudják” – fogalmazott az igazgató.
Háromszéken tavaly 7130 állástalant jegyzett a megyei szakhivatal, miközben alig 2910 hivatalosan nyilvántartott munkanélkülit sikerült alkalmazni – köztük 114, az említett csoportba tartozó fiatalt is. Pénz hiányában csak nagyon későn, az év második felében sikerült elindítani a tervezett szakmai tanfolyamok alig 60 százalékát. Térségünk munkanélküliségi mutatója egyébként állandósulni látszik, néhány hónapja 4,19 százalék körül alakul. Továbbra is kedvezőtlen helyzetben vannak a vidéki állástalanok, s gond, hogy az Erdővidék térségében jegyzett mintegy 1050 munkanélküli 90 százaléka semmiféle jövedelemmel nem rendelkezik – összegzett Kelemen Tibor.