Az előző évekhez hasonlóan az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács idén is csatlakozik, népszerűsíti, valamint résztvevők toborzását is vállalja a Székely Nemzeti Tanács által szervezendő székely szabadság napjára, és erre biztat mindenkit, mások mellett az Erdélyben működő többi politikai szervezetet, pártot is. Erről Sándor Krisztina ügyvezető elnök beszélt Sepsiszentgyörgyön, és reményét fejezte ki, hogy mivel március 10-e idén szombatra esik, komolyabb tömeget lehet majd mozgósítani Marosvásárhelyre. A politikus ugyanakkor arról is beszámolt, folytatják az autonómiával, föderatív átszervezéssel kapcsolatos román–magyar párbeszéd megteremtésére tett erőfeszítéseiket.
Mindannyian tudjuk, milyen közéleti-politikai hangulatban indult az új év, és csak sejteni lehet az elkövetkezendőket, ezért nem mindegy, hogy 2018 márciusában Marosvásárhelyen hogyan fogalmazzuk meg, mutatjuk fel közös autonómiaelképzelésünket – fogalmazott Sándor Krisztina az erdélyi magyar politikai szervezeteknek is célzott üzenetében. Az ügyvezető elnök szerint az év ebben a tekintetben ígéretesen indult a hárompári autonómianyilatkozat megszületésével, de az is egyértelmű, hogy noha az igény és a cél közös, de módszerek és eszközök terén komoly meglátásbéli eltérések vannak. Az EMNT üdvözölte a nyilatkozat elfogadását, viszont a továbbiakban elvárják, hogy gyakorlati lépések, tettek formájában folytatása is legyen. Egy ilyen gyakorlati megnyilatkozás lehet a székely szabadság napja alkalmából való közös erőfelmutatás, fellépés – szögezte le.
Sándor Krisztina szerint az EMNT továbbra is kiemelten fontosnak tartja magyar–magyar párbeszéden, közös fellépésen túl a magyar–román kapcsolatok szélesítését, főképp az erre nyitott román értelmiségiekkel. Ennek érdekében folytatják a már hagyománnyal rendelkező román-magyar konferenciasorozatukat, amely révén egyebek mellett arra szeretnék biztatni az erdélyi románságot, lépjenek az önszerveződés egy olyan útjára, amely közelíti a közéleti és politikai célokat. A konferenciasorozat hatásai kapcsán Sándor Krisztina elmondta: eddig is voltak olyan román értelmiségiek, politikai elemzők, akik nyitottan viszonyultak Erdély jövőjének kérdéséhez (egyebek mellett Románia föderalizációja szemszögéből is) vagy akár a Székelyföld autonómiájához, örömre ad okot ugyanakkor, hogy ezek száma növekvőben. Szükség lenne viszont a románok önszerveződésére, hogy létrejöjjön az az entitás, amely megfelelő tárgyalópartner lehet az Erdélyt érintő kérdésekben. Az ügyvezető elnök szerint jelenleg a hangsúly Székelyföld önrendelkezésén van, viszont legalább ennyire fontos az egységes kulturális-földrajzi-történelmi térséget jelentő Erdély ügye és jövője is, ehhez viszont elengedhetetlen a román partnerek megtalálása.
