Noha egyre több nemzetközi figyelmeztetés éri — legutóbb a G 8-ak szólították fel Teheránt —, hogy függessze fel urándúsító tevékenységét, úgy tűnik, már az elszigetelődés sem érdekli Iránt, nem hagy fel bírált és világszerte ellenzett atomprogramjával.
,,Kifejezzük mély aggodalmunkat amiatt — így a nyolc legfejlettebb ország közös közleménye —, hogy Irán nem tesz eleget azoknak a kötelezettségeinek, amelyeket az ENSZ Biztonsági Tanácsának több határozata is előírt számára, s amelyek szerint garantálnia kell, hogy nukleáris programjának nincs katonai célja." Az amerikaiak amiatt is bírálták Teheránt, hogy megsértve az ENSZ-határozatokat, ballisztikus rakétákat gyárt... A dacos perzsa vezetőket ez sem érdekli. Sőt! A néhány napja a Földközi-tengeren tartott izraeli légi gyakorlatra válaszul (mintegy száz vadászgép szállt fel, amelyek több mint 1400 kilométert repültek, körülbelül ennyi a távolság Izraeltől Natanzig, ahol az iráni atomdúsító és iszfaháni uránátalakító üzem működik...) a G 8-ak figyelmeztetése után, szerdán a perzsa hadsereg új ballisztikus rakétáit tesztelte, van már olyan perzsa rakéta is, amely hatótávolsága 2000 kilométer, simán eléri tehát Izraelt. A bírálatokra válaszul az elmúlt hetekben Teherán fenyegetőzni kezdett, kilátásba helyezve, hogy lezárja a közel-keleti kőolaj fő vízi útvonalát, a Hormuzi-szorost, ha támadás éri! Ez újra a kőolaj világpiaci árának emelkedéséhez vezetett. A heves perzsa reagálást egy amerikai volt ENSZ-nagykövet nyilatkozata váltotta ki. A diplomata mindenkit megdöbbentve azt jósolta, hogy a magát egyre inkább fenyegetettnek érző Izrael fél éven belül lebombázza a perzsa atomlétesítményeket. A támadás időpontját a politikus a novemberi amerikai elnökválasztás és a januári beiktatás közé tette, mert mint mondotta, Bush távozó kormányzata már lemondott a katonai megoldásról, az új pedig — s mindegy, Obama jön-e vagy McCain — aligha szánja rá magát gyors támadásra. Ezt az időszakot használja ki tehát a rendkívül elszánt Izrael, akinek a legtöbb a veszítenivalója. Katonai szakértők viszont úgy vélekednek, a támadás nem oldana meg semmit, sőt, Irán még inkább befelé fordulva, teljesen kezelhetetlenné válna! Más elemzők szerint viszont Irán időhúzásra játszik, s nem hajlandó kompromisszumokra. Ráadásul az egyre népszerűtlenebb Mahmúd Ahmadinedzsád elnök s az őt mozgató vallási vezetők az atomprogram mögé sorakoztatva Perzsiát, sikerrel terelik el a figyelmet a gazdasági nehézségekről s az újabb áremelkedésekről. Teherán tehát nem enged. Hogy támad-e Izrael, nem tudni, de csak idő kérdése... Ha atombombája lesz, ballisztikus rakétáival a perzsa állam már nemcsak Izraelre jelenthet veszélyt. Ezt pedig mindenáron meg kell akadályozni.
