Egy éve készülnek dr. Török könyveinek bemutatására, szerencse, hogy a szerző „kéznél volt”, így könnyen kaphatott anyagot a találkozóra való felkészülésben – mondta Balogh Zoltán esperes, az est házigazdája. Akik ide eljöttek, nyitottsággal, lelkesedéssel akarnak többet látni, hallani, olyan dolgokat megtudni, amit eddig nem ismertek dr. Török Sándorról, aki közismerten a Samu nevet is viseli – a könyvek szerzőjeként is Samuként jelenik meg.
A szerző elsősorban az általa viselt Samu név eredetét tisztázta. Habár Sándornak keresztelték, tizenhat évesen egy osztálykirándulás alkalmával osztályfőnöke Samunak szólította, a név pedig ráragadt. Még az érettségi banketten is így biztatta osztályfőnöke: maradj, aki vagy, Samu fiam!
Ötven évvel ezelőtt, mikor Kovásznára készült, Szabadulás címen írt verset a körorvosi életről. A következő fél évszázadban megélt történéseit az Ajánlom magam… című kötetében foglalta össze. Kezdve az újonc körorvos által megéltekkel, egészen a mai nevén Dr. Benedek Géza Szívkórházban ledolgozott időkig. „Ez a könyv a háborús években, Észak-Erdélyben felcseperedő gyerek élményeivel kezdődik és azzal folytatódik, miként szeretne megmaradni önmaga és beteljesíteni vágyait a diktatúra éveiben” – foglalta össze a kiadvány lényegét.
Második, Hófehérke és más „mesék” című könyvében élettapasztalatait, tanulságait foglalta kötetbe – oly módon, hogy azok útmutatóként szolgálhassanak, főként a fiatalabb nemzedék számára. „Rövid történetecskék, melyeket Törpikéknek kereszteltem” – fogalmazott.
Dr. Török újabb köteten is dolgozik. Őseim a hőseim címmel fog megjelenni, melyben családja régi születési és házassági anyakönyvi kivonataiból, kétszáz éves dokumentumokból merítve keresi a múltat. Azzal a céllal, hogy a hagyományokat folytathassa – számolt be folyamatban lévő munkájáról. Az elmúlt fél évszázadban összegződött érzéseit nemrég versben is megfogalmazta. Jantar, a falióra című költeményének előadása utána szerényen mondta: kérem fogadják el bemutatkozásul...