Az első napi hivatalos bizottsági ülés után, a második napon az Európa Tanács 47 tagországa önkormányzati képviselőinek részvételével Nyelvhasználat a helyi és regionális önkormányzatokban címmel nemzetközi konferenciát tartanak. Jó alkalom ez arra, hogy a nemzetközi közvéleménnyel megismertessék a romániai nemzeti kisebbségek helyzetét, az önkormányzatokban alkalmazott vagy nem alkalmazott többnyelvűségre össz­pontosítva – közölte Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke.
Európa-szerte látszik: a nemzetközi egyezmények ellenére a kisebbségi jogok bővítése, így a többnyelvűség is „az állam jogalkotói nagylelkűségétől” és a többség döntésétől függ. A gyakorlatban az tapasztalható, hogy a helyi és regionális önkormányzatok számára az állam nem biztosítja maradéktalanul a feltételeket az anyanyelvhasználat kiteljesítéséhez, és egyáltalán nem biztosítja azokat a szükséges költségvetési alapokat, amelyek a többnyelvűséggel járó többletkiadásokat tudnák fedezni. „Az a célunk, hogy Székelyföldön a magyar is hivatalos nyelv legyen a román mellett, és a mindennapok normalitásához tartozzon az a lehetőség, amit egy kétnyelvű űrlap jelent” – fogalmazott az elnök.
Grüman Róbert alelnök szerint egy ilyen rangú rendezvény a térség megismertetésében is fontos szerepet játszhat. Emlékeztetett, az elmúlt időszakban több európai intézmény foglalkozott a nemzeti kisebbségek helyzetével: alig egy hete az őshonos kisebbségekről szóló állásfoglalást fogadott el az Európai Parlament, korábban az Európa Tanács parlamenti közgyűlése a regionális és kisebbségi nyelvek védelméről szóló jelentést fogadott el, az Európa Tanács önkormányzati kongresszusa pedig a Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Európai Chartájában foglalt előírások megvalósításáról készített jelentést. Most zajlik az európai kisebbségvédelmi kezdeményezést támogató aláírások gyűjtése, mindez visszafordíthatatlan folyamatot eredményez, Európának foglalkoznia kell az őshonos kisebbségekkel – véli az alelnök.