A problémák megoldásához összefogásra, egyetértésre, egymás iránti tiszteletre van szükség – mondta megnyitóbeszédében Ötvös Mózes, a Kovászna Megyei Szarvasmarha-tenyésztők Egyesületének elnöke. A gyakori politikai változásokról szólva elmondta: az új miniszterelnök nem olyan rossz, mint ahogyan híresztelték, valamicskét ért a mezőgazdasághoz is.
A medveproblémára – amely fokozott veszélyt jelent Erdővidéken – nem született megoldás, hiába tárgyaltak többször is a környezetvédelmi minisztérium vezetőségével, hiába szerveztek tüntetést. Ébresztő, ez így nem mehet tovább! Tavasszal, mielőtt az állatok kivonulnának a legelőkre, újabb tüntetést szerveznek, az ország minden részéből legalább tízezer gazdával vonulnak a fővárosba – hangoztatta az elnök.

A vadászok húzzanak fel kerítést
A vadkárokról Könczei Csaba, a mezőgazdasági igazgatóság vezetője elmondta: új rendelkezések lépnek érvénybe, ezentúl a bizottságban az igazgatóság képviselője is jelen lesz, ez biztosítja, hogy a kár mértékének megállapítása valós legyen. Ratkai Tibor, a környezetvédelmi hivatal képviselője kiemelte, felgyorsult a károk megtérítésének üteme, de az ügyintézés így is felvesz pár hónapot. Nem a károk megtérítésén kellene hogy legyen a hangsúly, hanem a megelőzésen. A medvék magatartása változott, meg kell tanulnunk együtt élni ezzel, és meg kell védenünk javainkat – hangoztatta. Megjegyezte: a gazdák, környezetvédők és vadászok között soha nem lesz egyetértés. „Mindenki a magáét fújja” – vonta le a következtetést. A vadkárok kérdéséhez a teremből is hozzászóltak. „Nem vagyunk kötelesek a földjeinken tartani a medvét, vaddisznót, szarvast, őzet. A vadászok a kilövésekkel sok pénzt keresnek, ők építsenek kerítést az erdő alá” – hangoztatta egy gazda, a teremben ülők zajos helyeslése mellett. Könczei Csaba figyelmeztetett: hamarosan lejárnak a vadásztársaságokkal kötött szerződések, az újakat el kell olvasni, s a gazdák érdekeit szolgáló feltételeket is belefoglalni és csak azután aláírni a papírokat.

Eljárást kérnek a kárt okozó gazdák ellen
Balázsi Dénes polgármester bardoci jelenségről szólva mondta el: nem minden gazda becsületes falutársaival szemben, az állatok törvénytelen legeltetésével sokan tetemes károkat okoznak. Vannak becsületes állattartók is, de sokakat nem érdekel sem ember, sem állat. Májusban egy-két hónapra kiviszik a legelőkre az állatokat, aztán újra bevonulnak a megművelt területekre. A következmény: halálos fenyegetés, bűnügyi eljárás, állatok pusztulnak el. A rendőrség nem büntet. A bűnösök sok pénzt kapnak a támogatásokból, kiröhögik az esetleges büntetéseket – ismertette a helyzetet.
A polgármester javasolta: a támogatási kérések iktatásakor a hatóságok kérjék az érvényes legeltetési szerződéseket, hogy világos legyen, mikor, hol, hány állattal legeltet a gazda. Törvénymódosítás lehetőségét is felvetette: az illegális legeltetésért megbüntetett gazda a következő évben ne kaphasson támogatást.
Könczei Csaba kivitelezhetetlennek tartja a törvénymódosítást, de kiemelte: a károsult ajánlott levélben értesítse a kárról a kárt okozót. Ha nem születik megoldás békés úton, az ügyészségen és nem a rendőrségen kell feljelentést tenni. Másképp járnak el a rendőrök, ha az ügyészségtől kapnak utasítást – hangoztatta.

Oda kell figyelni a kötelezettségekre
György Ervin, a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) megyei hivatalának aligazgatója kiemelte, a gazdák nagy része megkapta a támogatásokat – kivéve a termeléshez kötött növénytermesztési szubvenciókat –, habár a kifizetési határidő június harmincadika. Petre Daea mezőgazdasági miniszter célkitűzése, hogy a 2018-as támogatásokat december végéig ki is fizessék. A támogatási igényléseket március elseje és május 15-e között fogadják, ha tavalyhoz képest változások álltak be, mielőbb tisztázza a gazda – figyelmeztetett.
Az ügynökségnél észlelt – és komoly büntetésekkel sújtott – rendellenességekre is rámutatott. A tejkontrollban lévő tehenek borjai után nem igényelhető húsmarha-támogatás. Jó, ha borjúvásárláskor kikérdezzük a gazdát, hogy kapott-e termeléshez kötött támogatást az anyatehén után. Az ellenőrzések során minden adatra fény derül, a büntetések borsosak. Tavaly olyan gazda is volt, akinek 300 ezer lejt kellett visszafizetnie a jogtalanul felvett húsmarha-támogatás miatt – ismertette.
A szabványos trágyatárolók megléte továbbra is kötelező az állatartó gazdák számára. Ezek lehetnek közösségiek – mint például Uzonban – vagy egyéniek. Utóbbiakat javasolja, főként, ha egész évben vannak otthon állatok. A trágyatároló hiánya a támogatás megvonásához vezethet, így jobb, ha a szubvenciók visszafordításával tesznek eleget a kötelezettségnek – mutatott rá a lehetőségre. Javasolta, a gazdák kezdjenek aláírásgyűjtésbe, és kérjék, hogy kaphassanak támogatást trágyatárolók építéséhez.
Könczei Csaba valós problémaként határozta meg a trágyalerakók kérdését. Helyi szinten kell megoldást találni, dönteni kell a betonozott és a fóliás tárolók között. Utóbbit könnyebb kivitelezni, a betonból építetthez engedély szükséges, aminek egyik feltétele, hogy az építmény legalább ötszáz méterre legyen a településtől. Arra is figyelmeztetett, hogy a pályázatokba nem érdemes belefoglalni trágyatárolók építését, mert nagyban bonyolítja a tervek megvalósítását.
Dr. Sikó-Barabási Sándor megyei főállatorvos az állatnyilvántartás pontosságára hívta fel a figyelmet. Nem elég a fülszámozás, a további mozgásokat – állat vásárlása, eladása, levágása, elpusztulása – is be kell jelenteni az állatorvosnál. Az APIA nem csak a szarvasmarhák, juhok fülszámozását ellenőrzi, a sertések ugyancsak fülszámkötelezettek. Elég, ha csak egy disznónak  nincs fülszáma, büntetésre számíthat a gazda. Az állatok nyilvántartását pontosan lehet követni – mondta, s ezt aláhúzandó interneten lekérte intézményétől néhány jelen lévő gazda állományának adatát. Kettejüknél minden rendben volt, egyikük nyilvántartásából viszont hat szarvasmarha hiányzott – pedig a gazda szerint ott vannak istállójában.
Az utóbbi időben nagy érdeklődésnek örvendő mangalica-programról elmondta, törvénytervezet készül a farmok egyszerűsített bejegyzésére, amely húsz darab vágásra vagy eladásra nevelt hízó sertés törvényes tartását teszi lehetővé. A tervezet szerinti bejegyzésnek kevés, könnyen teljesíthető feltétele van, arról sem rendelkezik, hogy a farm településen belül vagy kívül legyen – számolt be a kedvező fordulatról.
A bardoci gazdatalálkozón díjazták a legjobb eredményeket elérő erdővidéki gazdákat, majd a résztvevőket étellel, itallal kínálták a vendéglátók.