TárcaBálint Mária: Gyertyás, könyves...

2018. február 24., szombat, Irodalom

Amikor a magyar nyelvű oktatás jogáért küzdöttünk 1990 februárjában Sepsiszentgyörgyön is, még sokan voltunk. Könyvekkel s repdeső lángú gyertyákkal (azokat a hollandok küldték, hogy legalább gyertyánk legyen, ha áramunk nincs is) hullámoztunk végig a városon szótlanul, már-már fenyegető némasággal érkeztünk a sportcsarnokba, hogy meghallgassuk a beszédeket. Hiába cirkált a fejünk fölött két vadászgép, helikopter, nem tágítottunk.

  • Sepsiszentgyörgyön is tízezrek tüntettek 1990 februárjában. A  menetoszlop jobb felén Sylvester Lajos és Farkas Árpád . Albert Levente felvétele
    Sepsiszentgyörgyön is tízezrek tüntettek 1990 februárjában. A menetoszlop jobb felén Sylvester Lajos és Farkas Árpád . Albert Levente felvétele


Már fáztam, iszonyúan fáztam, de nem akartam egységet bontani, mert senki nem mozdult. Még azt hihetnék odafentről, hogy menekülünk félelmünkben. Rá is fáztam kegyetlenül. Abban az évben azt követően volt az első tüdőgyulladásom. Aztán még kettő, mert például a hatodik emeleti otthonunkba a sok nemfizető lakás fűtésének kiiktatása miatt (talán) kevés hő jutott, azt a gázfőzőkályhák állandó működtetésével akarta pótolni mindenki – mi is, homokot sütöttünk a lerben –, s ez olyan viszonyokat produkált, ami nem lehetett valami egészséges.
A tüntetésen ott volt a másodikos fiam is, aki ugyan játszani készült a barátjával, de megmagyaráztam neki, hogy tüntetni megyünk, s oda tömeg kell. Nemsokára érkezett a kolléganőm, hogy együtt induljunk. Megérkezett a játszótárs is, aztán egyszer csak felerősödött kettejük között a vita. Hallottuk, amint a fiacskám nagy vehemenciával magyarázza, hogy tüntetni kell menni, mert oda tömeg kell. Az a lényeg, hogy lássák: sokan akarunk valamit. El is intéztük, felhívtuk Mikike anyukáját, hogy a fia is velünk jön. Azt tudtuk, hogy ő is ott lesz. Ferencz Mari kolléganőmnek könny szökött a szemébe, és azután Kicsi Tömegnek szólította a fiamat, akinek az új bársonynadrágja gyertyás lett, de nem bántuk, én meg tüdőgyulladást kaptam, azt viszont egy kicsit igen.
A civil akaratnyilvánítás okozhatta, hogy a közelbe telepítettek gyakorlatozni egy csendőrségi alakulatot, amelynek a tagjai aztán terepruhában, puskával, nehéz bakancsban „patruláztak” mindenfelé a városban. Alig vonult el az első négy mellettünk, már láttuk a következő csoportot. „Egy cseppet sem volt félelemkeltő.” Mégis átfutott bennem akkor, hogy menthetetlenül végbe fog menni a beolvasztás, bárhogy tiltakozunk ellene. Mi eredménye lehet a gyertya és a puska együttes jelenlétének? A gyertyák ugyan csonkig égtek, de tett-e valamit értünk, legalább felfigyelt-e ránk akkor a világnak azon része, ahol valakik jogot vindikálnak maguknak arra, hogy felügyeljék a földkerekség demokráciáját?

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 514
szavazógép
2018-02-24: Képzőművészet - :

Székely Géza egyéni kiállítása (Kézdivásárhely, Incze László Múzeum )

Székely Géza (1958) grafikái küzdelmek erőpróbáit, a nekifeszülés dinamikáját és a véleményütköztetés bátorságát vállalják fel. A fehér papír felülete sorszerű drámai történésekkel, erőteljes kontrasztokkal, tárgyak és emberek utalásrendszerének hálójával válik súlyos felületté. Illúziók helyett a próbatételek sorozatát tárja fel, a felszín helyett a mélyre hatolás analízisét, a látvány egyszeri benyomásával az örök ismétlődés mítoszában lép át. Így képi világa az erőteljes kulturális elkötelezettség mértékével emel ki motívumokat, amelyeket az idő nemesített jelképtárrá és az alkotó jelenének problémaérzékenysége időszerűvé tesz.
2018-02-24: Nemzet-nemzetiség - :

Cătălin Ștefănescu: Milyen ünneplés az, ha közben folyton belerúgunk a magyarokba? (Román szemmel)

Az egyesülés centenáriumának éve egyelőre a magyarellenesség jegyében zajlik
A Nagy Egyesülés Centenáriuma nem magyarok elleni ünnep. Nem ünnepelhetsz a boldogságtól vigyorogva, hogy beledöfhetsz valakibe, aki nem örvendezhet. Mert ez így már nem ünnep, hanem egy hazafiságnak álcázott bunkóság. Nem ünnepelhetsz valamit úgy, hogy azzal valaki más szomorúságáról emlékezel meg. Sőt, rámászol és rákényszeríted a boldogságodat.