Az újonnan létrejött Kovászna megyében 1968 elején lelkes hangulat uralkodott. Igaz ugyan, hogy a megye hosszas viták és számos kompromisszum árán alakult olyanná, amilyenné az itt lakók zöme szerette volna hogy váljék, történelmi nevét azonban nem viselhette. A vezető tisztségekbe viszont többnyire magyarok kerültek, a megye élére meg az a Király Károly, aki ugyan nem volt háromszéki születésű, de székelyföldi származásúként viszonylag rövid idő alatt rendkívüli politikai pályát futott be, ezért élvezte a romániai magyarság bizalmát.
Az új megyében az intézményi megszervezés egyik első lépése volt egy helyi lap alapítása. A helyiek igénye saját újságra annál is inkább nagy volt, mert Háromszék sajtótörténete nem túl nagy, de annál gazdagabb múlttal rendelkezett: a 19. század végén, 20. század elején egyszerre több hírlap és folyóirat is megjelent Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen. A korszak sajtótermékeiből szemelgetve: 1875-ben Sepsiszentgyörgyre költözött a Brassóban egy évvel korábban beindított Nemere, melynek utódja lett 1882-től 1906-ig a Székely Nemzet, majd 1906-tól 1918-ig a Székely Nép; 1878-ban indult szintén Sepsiszentgyörgyön a Háromszék című politikai hetilap, 1884-ben a csupán rövid ideig élő Nemere Határszéli Közlöny, 1902-ben a két évfolyamot megért Háromszéki Híradó, 1906-ban az első világháború végéig megjelenő Független Székelység. Kézdivásárhelyen 1879-ben indult a Kézdivásárhely és Környéke című társadalmi, szépirodalmi és közgazdasági hetilap, mely a következő évtől Székely Közlöny néven, majd 1882-től 1906-ig Székelyföld címmel jelent meg; 1893-ban jelent meg a céhes városban a Székely Híradó, 1904-ben a Székely Újság, 1906-ban Székely Hírlap néven alakul újabb hetilap. És ha erre az időszakra már kevesen emlékeztek az 1960-as években, arra már annál többen, hogy egészen a második világháború végéig Sepsiszentgyörgynek és Kézdivásárhelynek is saját hírlapja volt, a Székely Nép, illetve a Székely Újság.
A kommunista hatalomátvétel után azonban Háromszéken megszűnt a lapkiadás. Ezekben az években a helyi hírekről a háromszéki magyar olvasóközönség a Bukarestben szerkesztett Előréből tájékozódhatott, illetve a Magyar Autonóm Tartomány ideje alatt a Marosvásárhelyen kiadott Vörös Zászlóból. Háromszék Brassó tartományhoz való csatolása után a Drum Nou román napilap közölt szórványosan helyi híreket (román nyelven), bár egy időben román fejléccel ugyan, de magyar nyelven is megjelentetett lapszámokat. Később a brassói Új Idő (a többször újraalapított Brassói Lapok 1963–1968 között ezen a címen jelent meg). Ilyen körülmények között nagy várakozás előzte meg a Megyei Tükör pontosan ötven évvel ezelőtti megjelenését.
Indulása körülményeiről a még élő és elérhető „alapítókat” kérdeztük.
