Elérkezett tehát a pillanat, a szociálliberális pártmaffia végre megtette eddigi regnálása legmerészebb lépését, nyílt fegyveres támadásra váltva az eddig főképp sajtónyilatkozatok és televíziós vádaskodások szintjén megnyilvánuló „hidegháborús” harcmodort az igazságszolgáltatás ellen.
Az első lövés eldördüléséhez megtalálták a megfelelő embert Tudorel Toader igazságügyi miniszter személyében. A volt ügyész, egyetemi oktató pedig jó csicskásként vállalta, hogy – egyúttal hatalmas szakmai öngólt rúgva – eleget tegyen a politikum elvárásainak, s kimondja: Laura Codruţa Kövesi korrupcióellenes főügyésznek mennie kell. Mert egy jogállamban megengedhetetlen önkényes, ellentmondásos, törvénytelen és nem utolsósorban alkotmányellenes viselkedése mind a saját háza táján, mind az államhatalom többi intézménye képviselőjével szemben, amint az is, hogy véleményformálásaival mélyen ártott az ország megítélésének – érvelt. Toader miniszter úr ráadásul igyekezett igen alaposnak látszani, húsz vádpontba foglalta a főügyész „bűneit”, csekély harminchat oldalon. A szó szerint is izzadságos, arroganciával, kioktatással bőven tarkított nyolcvanperces performance (a jelentés ismertetése) végül egy több részletében zavaros, „túlszakmázott”, vélhetőleg szándékosan részinformációkra is alapozott, torzításokkal bőven teleaggatott iromány felolvasásává silányult. A tárcavezető lesújtó teljesítményétől függetlenül egy tény vitathatatlan: a korrupcióellenes harc egészen új síkra került, amely nagyon könnyen elsilányulásához vezethet.
A politikum és az ügyészség ezen újabb – előfordulhat, hogy döntő – csatájának végkifejletét nehéz megítélni. Klaus Iohannis államfő (az egyetlen, aki de facto menesztheti a főügyészt) egyelőre nem változtatott hozzáállásán, így kevéssé valószínű, hogy a Cotroceni-palotából a felmentésre vonatkozó döntés érkezne, főképp, hogy nagy eséllyel a Legfelsőbb Bírói Tanács sem jut elmarasztaló megállapításokra a Toader-jelentés véleményezése nyomán. Utóbbi pedig újabb ász lehet Iohannis kezében.
Kövesi támadóinak reakcióját erre a forgatókönyvre is egyelőre csak találgatni lehet. Belevágnak-e az államfő felfüggesztésébe és egy újabb politikai válságba, amelynek nyomán az ő emberük kerülhet átmenetileg Iohannis székébe, ezáltal szabaddá téve a pályát az igazságszolgáltatás átszabására? Netán elfogadják a döntést, visszatérnek az állóháborúhoz, más eszközt keresve a korrupcióellenes ügyészség gyengítéséhez törvénymódosítások révén, például a főügyészek kinevezési eljárásának módosításával?
Nem lehet tudni, az viszont már most biztosan állítható: ha a szociálliberális koalíció Tudorel Toader közvetítésével mégis eléri Kövesi menesztését, az egyben a végső győzelmet is jelentheti a vádhatóságok fölött, a megszelídítést, hiszen ezek után ügyész legyen a talpán, aki megkockáztatja, hogy nyíltan szembemenjen a jelenleg hatalmon lévő bűnbandával.