Hazajöttem – köszöntötte sepsiszentgyörgyi hallgatóságát Zsigmond Enikő, mondván, noha Csíkszeredában él, gyökerei itt vannak. A geológus, földrajzi és turisztikai szakíró Izland, ahol az idő születik című monográfiáját mutatta be a Székely Nemzeti Múzeumban hétfőn este.
A szerző életútját Dukrét Lajos ismertette: Zsigmond Enikő 1944-ben született, 1958–1962 között sepsiszentgyörgyi középiskolás, majd 1967-ben végzett a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem geológia szakán. 1970–1971 között Sepsiszentgyörgyön dolgozott a Bazalt vállalatnál, majd 1972-től Csíkszeredában geológus nyugdíjazásáig. Ezután tanított is, ám főképp túravezetőként, Székelyföld hegyeit bemutató kötetek, térképek szerzőjeként, illetve társszerzőjeként ismert. Legutóbbi könyve Izlandról szól, a szerző 2010-ben járt a vulkáni szigeten, erről szóló kötetét 2017-ben jelentette meg a baróti Tortoma Könyvkiadó.
A hajdani 2-es számú leánylíceum diákjaként szerette meg a túrázást, mesélte Zsigmond Enikő, osztályfőnöke, néhai Kónya Ádám ugyanis állandóan kirándulni vitte, ő fertőzte meg a honismeret vírusával. Az egyetlen osztálya voltunk, idézte fel, bűneként azt rótták fel az elvtársak, hogy diákjait „misztikus szellemben” neveli, noha csak templomokat látogattak. Ez akkora bűn volt 1958–1962 között, hogy „lefokozták és kirepítették Kökösbe”, osztályfőnök többé nem lehetett.
Izlandról szólva Zsigmond Enikő elmondta, olyan ország, amelybe teljesen beleszeretett, nem is tud olyasmiről írni, amit nem szeret, „hobbiírónak” tartja magát, „az én meséim földrajzi és geológiai mesék”. Izland különleges sziget, olyan, mintha egy másik galaxis lenne, arca egyszerre durva és elbűvölő, 102 ezer négyzetkilométernyi területével pontosan akkora, mint Erdély, ez furcsa egybeesés, magyarázta. Ötödmagával, egykori évfolyamtársaival járták körbe kilenc nap alatt, és úgy szervezték a barangolást, hogy repülőjeggyel együtt 8–900 euróba került fejenként, ami olcsónak tekinthető. A tűz és a jég birodalmában készített mintegy százötven fényképet vetített, vulkánok sajátos birodalmára, vízesésekre, gejzírekre, kis településekre villantva. Előadásában Zsigmond Enikő nem csupán a rendkívüli természeti szépségekről szólt, hanem azt is elmondta, az egész világon Izlandon olvasnak a legtöbbet, a mintegy háromszázezres lakosságú szigeten a könyvkiadás is nagyon jól működik. Végezetül megjegyezte, a Tortoma elindította világjáró erdélyiek sorozatát, ezért akinek ebben a témában mondanivalója van, írja meg.
