Farkas Réka
Miközben minden fronton zajlik az igazságügy megkaparintásáért vívott háború, a párhuzamos állammal folytatott harc, és a csapból is a korrupcióellenes ügyészség bizonytalanná vált jövője folyik, alig hallani valamit a hétköznapi romániai valóságról, hirtelen másod(vagy sokad)rangúvá váltak a több mint egy éve tartó kormányzati csetlés-botlások következményei és eredményei. Pedig szörnyülködni e téren is akad okunk bőséggel.
Mintegy ellentmondva a jólét meghonosodását hirdető kormánypropagandának, kiderült, tavaly ismét rekordméreteket öltött az elvándorlás, elsősorban Erdélyből, Moldvából és Dobrudzsából (a Bukarest által mostohagyerekként kezelt régiókból) menekülnek főként a munkaképes 25 és 39 év közötti fiatalok. Az elmúlt évben az Erdélyben élők 11,4 százaléka, a moldvaiak 17 százaléka választotta az emigrációt, sokan közülük megpróbáltak itthon boldogulni, de pár év reménytelen küzdelem után feladták. A távozók többsége városi, közép- vagy felsőfokú végzettséggel, szakmával rendelkezik. Az adatok szerint ma minden ötödik romániai fiatal külföldön él, ott alapít családot, szül gyermeket, és esze ágában sincs hazajönni. A valóság pedig még a statisztikákban tükröződőnél is drámaibb, hisz nagyon sokan nem is jelentik be hivatalosan távozásukat. Hogy hová vezet ez? Az akut munkaerőhiányon túl vészes népességfogyáshoz és a nyugdíjrendszer pár éven belüli összeomlásához.
A jövőt jelentő fiatal generáció tömeges távozásának egyik oka a létbizonytalanság, de legalább ennyit nyom a latban a reménytelenség is, hisz azzal kénytelenek szembesülni, hogy bárki kerüljön hatalomra Romániában, esély sincs a normalitásra. Az egészségügyi rendszer ezer sebből vérzik, az oktatást az összevisszaság uralja, az aktatologató bürokratatömegek fizetése nő, de hozzáállása nem változik, vállalkozni pedig a bizonytalan, állandóan módosuló adórendszer és törvénykezés mellett már-már vakmerőség. Dolgozhatnak látástól vakulásig, épp csak a megélhetésre futja (jó esetben), többre legfennebb az ügyeskedőknek vagy a nagyon szerencséseknek. No meg ott a legfrissebb kilátás: ismét zöld utat kap a korrupció, amely felzabálta az ország elmúlt 27 esztendejét...
Nem csoda hát, ha százezrek távoznak évente Romániából. A világ más tájain háború elől menekülnek ennyien, nálunk a szegénység elől. S mire a hataloméhes politikum megvívja külső-belső csatáit, biztosítja saját boldogulását, gazdagodását, arra ébredhet, lassan már nincs kivel szép jövőt építenie százéves országának.
