Volt is mit látniuk: a rendtartásért és a nagyobb adományok füzetbe való vezetéséért felelős csendőrök fekete posztókabátot öltöttek, bőrcsizmát, priccses nadrágot és fekete-piros szalaggal átkötött bundasapkát viseltek, az ünnepre érkezőktől „felpártolást”, az áthaladó autókat is megállító és „lejecskét” kérincsélő „cigányok” pedig színes rongyos csíkokkal teletűzdelt ruhában, maszkok mögé bújva ijesztgettek. Lóháton érkezett a meny­asszony és a vőlegény, a székely, magyar és huszárpár, Rákóczi fejedelem és nagyságos asszonya is – ember legyen a talpán, aki a néha-néha fellebbentet fátyol alatt kivillanó, ügyetlen férfikezek által kifestett lányokban felismerte... fiát! Különös látványt nyújtott a kukoricacsuhéból készített koszorúval, lábán ócska gumicsizmát viselő, lován büszkén feszítő musztikás és a bolondszekéren forgó két bábu, Ádám és Éva is.
E díszes társaság és a több száz, Erdővidékről és messzi tájról érkező érdeklődő a székely himnusz eléneklését követően Akácsos Zsolt szavaira, az étfalvi fúvósok játéka mellett fél tízkor indult el, hogy a szokásos útvonalon felkeressen minden portát. Elsőként az unitárius parókiára mentek, ahol ifjabb Kozma Albert tiszteletes fogadta őket jó szóval, pálinkával és pánkóval. A község legnagyobb lélekszámú gyülekezetének lelkésze arra kérte a fiatalokat, ne engedjenek a modern világ nemzetiségi önfeladásra ösztönző csábításának, hanem ragaszkodjanak szokásaikhoz, népzenéjükhöz, táncaikhoz és kultúrájuk minden olyan eleméhez, amely erősebbé tesz s mindennapjainkat szebbé varázsolja. Következett a Hegy utca, a Tőkés utca, ahol a református parókiánál Bartha Attila tiszteletes hiányában a gondnok, Akácsos Pál mondott rövid üdvözlőbeszédet, majd a Bodor utca, Alszeg, a Kicsid utca után, a Fő úton járva beköszöntek a polgármesteri hivatalba is. Kisbölön, a Tana utca, Felszeg végeztével ismét a Tőkés utcán vonultak. Mindenhol megnyíltak a kapuk, mosolygós arcú lányok és asszonyok kínálták meg süteménnyel, szendviccsel és mindenféle földi jóval az arra járókat, a férfiak köményessel és szilvapálinkával kedveskedtek a szokást éltetőknek. A sok forgástól délutánra már igencsak elszédült bábuk, Ádám és Éva sorsa a díszpark melletti téren pecsételődött meg.
Akácsos Zsolt főszervező úgy nyilatkozott, sok utánajárást követelt meg a szervezés, de családjaik támogatásának hála – sokat segítettek a lovakat díszítő papírvirág-koszorúk készítésében, a különleges ruhák rendbetételében és a lovak beszerzésében és felkészítésében is – sikerrel jártak. Az idei farsangolásnak külön színfoltot adott, hogy vendégeik voltak a velük immár két éve szoros kapcsolatot ápoló Arad megyei nagyzerindi Ibolya és a sepsiszentgyörgyi Zöld fenyő néptánccsoport tagjai, akikkel, illetve Boda Szabina népdalénekessel közösen pénteken este a Pozna Panzióban nagy sikerű előadást tartottak. „Örömteli volt látni, hogy a bölöniek mennyire szívükön viselik farsangi szokásainkat s pártolják fel a szervező fiatalokat. Köszönettel tartozunk szüleinknek és mindazoknak, akik velünk együtt készültek a felvonulásra, s előttünk nemcsak kapuikat, hanem szívüket is megnyitották” – mondotta Akácsos Zsolt.