Hátrébb kergette és megrekcumolta az újságírókat, nehogy belekukucskáljanak felolvasnivalójába. A beszélyben először is bemutatta (üs)tökösként felívelő karrierjének fontosabb állomásait, így nem férhet kétség hozzáértéséhez, és nem csoda, hogy igazságügyi miniszterségig vitte. Közben szerény ember maradt, ami abból is kiviláglott, hogy előadása közben nem törekedett dobogós helyezés elérésére, pedig  felkínáltak számára egy pódiumot, de ő szerényen visszautasította, és így nem emelte magát piedesztálra. Ezért alig látszott ki a mikrofonerdő mögül. De arra is gondolhatott, ha netán záptojással dobálnák meg, elbújhat az állványok sűrűjében. Ott rögtön, helyben bebizonyította, hogy nem potyára repült haza a miniszterelnöknő hívó bülbülszavára, és kormánya hű katonájaként tálcán kínálta fel a főügyésznő fejét, ahogyan azt elvárták tőle a kormányzó pártok vezetői. Sajnos, nem egészen tőle függ Laura asszony felfüggesztése és az igazságügy lefejezése sem. Ezek után lehet, hogy csak a tálcával maradt, mert a főügyésznő kinyírásához az államelnöknek egyáltalán nem fűlik a foga. Pedig Iohannist finoman megfenyegették, hogy ha nem végez vele, akkor a parlament őt fogja felfüggeszteni.
Az igazságügyi miniszter elkövette azt, amit vártak tőle a kormányzó pártok. „A mór megtette kötelességét, a mór…” marad kormányához hű (de jó!) miniszternek.
Mi meg csak kapkodjuk és törjük a fejünket a Tudorel miniszter úr előadásáról kinyilvánított pró és kontra vélemények láttán-hallatán, és halvány ibolyalila fogalmunk sincs arról, mi is az igazság. Mert a kormánykoalíció és az őket támogató véleménynyilvánítók szerint a 36 oldalas munka szakmailag megalapozott, kitűnő, és azt állítja, hogy a főügyésznő alkotmánysértő, törvénytelen, önkényes módon vezeti a vádhatóságot. Hinni is lehetne nekik, ha sokan közülük nem lennének büntetőperekben érintettek. Könnyű azt mondani, hogy tisztességes embereket kellett volna a kormányzó pártok élére, valamint a parlament, a szenátus vezetői posztjára és más magas beosztásokba ültetni, de honnan lehetne annyi becsületes politikust előásni? Az elnök Iohannis szerint viszont a jelentés kiábrándító és zavaros. Az ellenzéki pártok szerint az igazságügyi miniszter „a bűnözők oldalára állt”. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök véleménye alapján a miniszter „korrekt” elemzést ismertetett. No, most igazodj el, ámuló-bámuló kívülálló, ebben a véleménydzsungelben!
Az adok-kapok meccsen a főügyésznő egész pályás letámadása után még szép, hogy az ő pártjára álltak a keze alatt dolgozók is, hiszen ismerik a régi jó mondást: ne emelj kezet főnöködre, mert kiesik a kenyér a hónod alól. Szerintük a főügyésznő és ők jól végezték munkájukat, ezért akarják leváltani. Azt állítják: „egyetlen bűne, hogy bátran, tapintattal és hozzáértéssel vezette az intézményt”.
Ez már ilyen, és tovább erősítheti azt a nézetet, hogy a jól végzett munka iohannisi országában nem érdemes jól dolgozni, hiszen ha a korrupcióellenes ügyészség (DNA) rosszul munkálkodott volna, akkor Kövesinek nem lennének ellenségei a bűnöző politikusok táborában. Ha rosszul dolgozik a DNA, akkor Tudorel jelentésében – pont fordítva, miként most – az szerepelt volna, hogy milyen derekasan végezte dolgát, és szó sem lenne leváltásáról. A DNA ügyészei viszont azt állítják, hogy keményen és jól dolgoztak. Az ősrégi mondás szerint: csak az téved, aki dolgozik, és ők is beismerhetnék, hogy bizony gyakran tévedtek. Az is lehet, hogy néha jobb lett volna, ha nem dolgoznak, ha kell, ha nem, illetve nem törik el a hámfát. (Lásd: a Mikó, a marosvásárhelyi katolikus gimnázium ügye és még számos feleslegesen indított büntetőeljárás).
A főügyésznő leváltása különben nem biztos, hogy a korrupcióellenes harc hatékonyságának egyértelmű csökkenéséhez vezetne. Jó néhány külföldön leledző körözött – mint például a szélhámos konstancai volt polgármester, Radu Mazăre – kijelentette, hogy nem jön addig haza, míg az igazságszolgáltatás nem változik nálunk, és nekik nem lehet részük korrekt eljárásban, aminek legfőbb oka pontosan a DNA és főleg annak főnöknője. Na már most, ha leváltanák Kövesit, ezek a bűnözők itthon teremnének, s akkor viszont rögtön el lehetne kapni őket.