Demeter J. Ildikó
Forrong az ország, naponta újabb feszültségek szikráznak fel – az adóügyi „forradalom” által okozott bércsökkenések és költségnövekedések halmaza, a pénz nélkül maradt intézmények, a végtelenségig elhúzódó, mégis összecsapott beruházások garmadája, az áldatlan egészségügyi állapotok orvosolatlansága, az illegalitás gyanúja alatt lezajlott szóbeli érettségi, a korrupcióellenes ügyészség lefejezésére irányuló próbálkozás egyenként is elég lenne ahhoz, hogy ne éljünk zavartalanul a családunknak, munkánknak, szenvedélyeinknek –, a parlament pedig, az állam legfelsőbb szerve bizottságosdit játszik.
A polgárokat sújtó intézkedésektől védett bársonyszékekben szunyókáló honatyáink még azt sem veszik észre, hogy a jelenlegi káosz egy részét magának a törvényhozásnak köszönhetjük, többek között az elfuserált adóügyi és igazságügyi törvényeknek, amelyek kijavítását nem győzi sürgősségi rendeletekkel a kormány. Mint aki jól végezte feladatát, és ráér mellékes dolgokkal pepecselni, a parlament egyre-másra különbizottságokat alakít olyan ügyek kivizsgálására, amelyek kizárólag a hatalmon levőket zavarják.
Az egyik ilyen, tavaly létrehozott bizottság a 2009-es elnökválasztásokkal foglalkozott, és néhány hónap után arra a következtetésre jutott, hogy törvényszegés történt a választási eredmény befolyásolásáért. Tényleg furcsa volt, hogy a második államfői mandátumára készülő Traian Băsescu 2009 őszén minden komoly ok nélkül kormányválságot provokált, és elérte, hogy az ideiglenes, kisebbségben levő, az ő parancsaira figyelő Boc-kormány szervezze meg a választást, de ha visszaélés történt – szokatlanul sok volt az érvénytelen szavazat, és nagyon vékony Băsescu többsége –, ki kell vizsgálni és felelősségre kell vonni az elkövető(i)t, akkor is, ha most már nem lehet megváltoztatni az eredményt, Mircea Geoană elcsalt elnöki mandátumát érvényesíteni. A bizottság nemrég elkészült jelentésének azonban nincs semmilyen következménye: nem indul jogi eljárás az esetleges jogsértés feltárására és megbüntetésére, és utólag már a tényálláson sem lehet változtatni. Ilyenformán inkább vicces, hogy épp az SZDP játszik választási felelősségre vonósdit – egy már levitézlett ellenfél ijesztgetésével szórakozva –, amelynek elnökét már elítélték választási csalásért, és az a koalíciós párt szekundál neki, amelynek elnökét hamis tanúzásért perelik. Egészében véve egy olyan pártszövetség tetszeleg önjelölt igazságtevői szerepben, amely a legtöbb korrupt politikussal rendelkezik, és ezt nem is szégyelli, sőt, már elítélt tagjait jól fizetett köztisztviselői állásokban tartja.
Akkor mire jó ez az egész? Figyelemelterelési kísérlet a csapnivaló kormányzásról, de ez sem sikerült. Mégsem adják fel: most a kormányőrség vezetőjének kivizsgálására hoztak létre újabb különbizottságot. Ha jól megalapozott, megfontolt törvényekre nem futja a hozzáértésükből, valamivel el kell tölteni az időt...
