Változatlanul bürokratikus, időigényes eljárás nyomán igényelhető a gyermeknevelési támogatás, nem véletlen hát, hogy a legtöbb szülő fenntartásokkal vág bele a jogérvényesítésbe. Az ügyben érintett két intézménynél – a megyei szociális kifizetési és felügyelőségi ügynökség, illetve a sepsiszentgyörgyi közösségfejlesztési igazgatóság – a legfontosabb tudnivalókat gyűjtöttük össze. Választ kaptunk egyebek mellett arra is, miért kell közel két hónapot várni a gyermeknevelési járandóság első összegére.
A gyermeknevelési szabadság a szülők bármelyikét megilleti gyermekük kétéves – fogyatékosság esetén hároméves – koráig, s ebben az időszakban anyagi juttatásra is jogosultak, amelynek alsó és felső értékét jogszabály rögzíti. Ennek előfeltétele, hogy a gyermek születését megelőző két évben legkevesebb 12 hónapig adózandó jövedelmet valósítsanak meg.
Ez származhat alkalmazottként kapott fizetésből, de lehet egyéni vállalkozóként megvalósított jövedelem, s figyelembe veszik a munkanélküliséget, a betegszabadsággal töltött időt, a tanulmányi időszakot – középiskola, felsőoktatási intézmény – is. Feltétel továbbá, hogy a gyermeknevelési szabadságot és juttatást igénylő szülő lakhelye az országban legyen, a gondozásában lévő gyermekkel együtt éljen. A vonatkozó jogszabály rögzíti azt is, a gyermeknevelési szabadság idejéből legalább egy hónap megilleti azt a szülőt is, aki nem élt ezzel a lehetőséggel – leggyakrabban az édesapát. Az állami támogatás egyébként a már említett 12 hónap nettó átlagkeresetének 85 százaléka, minimális értékét idén 1250 lejben határozták meg, és legtöbb 8500 lej lehet.
Jogérvényesítés a szociális irodánál
Az Erege utcai szociális irodánál legkorábban a gyermek születését követő 43. napon – a családorvos által igazolt 42 napos szülési szabadság után – lehet igényelni a gyermeknevelési támogatást, itt a szükséges formanyomtatványokat, illetve a benyújtandó többi irat jegyzékét is megkapják az érintettek. A Tankó Vilmos vezette intézménynél leggyakrabban korábban alkalmazottként dolgozó édesanyák igénylik a segélyt. Ebben az esetben a szülők személyigazolványa és a gyermekük/gyermekeik anyakönyvi kivonatának másolatán kívül mellékelni kell azt a kérést, amely révén a gyermeknevelési szabadságot igénylik munkaadójuktól. Ezt az érintett cég/intézmény jóváhagyásával és aláírásával kell az iratcsomóhoz csatolni. További szükséges iratok: munkahelyi igazolás, a munkaszerződés felfüggesztésére vonatkozó dokumentum, a Revisal elektronikus nyilvántartóból származó kivonat, s le kell adni egy adóügyi igazolást (a munkaadótól), a házasságlevél másolatát és egy számlakivonatot is (amennyiben bankszámlára kérik az utalást).
Aki például egyéni vállalkozóként tevékenykedett, esetleg kft.-t működtetett, annak további dokumentumokat is be kell mutatnia a járandóság megítélése érdekében, egyebek mellett a kereskedelmi kamarától, az egészségbiztosítási pénztártól és az adóhivataltól. Amennyiben az édesanya lesz gyermeknevelésen, az édesapának is igazolnia kell a gyermek születését megelőző egy évben megvalósított jövedelmét, illetve a fizetetlen szabadságra vonatkozó időszakot is. Mint kiderült, ez azért fontos, mert a jogszabályok szerint az édesapát is megilleti egy hónap gyermeknevelési szabadság, s ha él ezzel a lehetőséggel, akkor ez idő alatt az édesanya helyett ő kapja meg az erre vonatkozó állami támogatást.
Hibás iratok, sok utánajárás
A szociális igazgatóság illetékesei szerint leggyakrabban a munkáltatók által rosszul kitöltött nyomtatványok, igazolások miatt kell akár többször is visszatérniük hozzájuk a szülőknek. A nem megfelelő iratokat azonban kénytelenek visszautasítani, mert azok miatt a kifizetéseket eszközölő ügynökség a teljes dossziét visszaküldi az önkormányzati irodához. Az utóbbi időszakban sok ilyen esettel szembesültek, példaként említették annak az édesanyának a helyzetét, akinek a fizetési szelvényén, az igazolásokban és a munkaügynél más-más összeg jelent meg jövedelemként.
Para Erika, aki tíz éve foglalkozik a kapcsolódó ügyintézéssel, azt tanácsolja a cégek, intézmények illetékeseinek, figyeljenek az adatok helyességére, úgy töltsék ki a nyomtatványokat, ahogyan azt az iratok megkövetelik, ahol kell, ott pecséttel, aláírással is lássák el azokat. Tankó Vilmos megjegyezte, az anyák az igazgatósággal kerülnek kapcsolatba az ügyintézés során, rájuk neheztelnek, ha tévedés, hiba miatt vissza kell utasítani egy iratot vagy újat kell kérni. Ez kollégáinak is kellemetlen.
A gyermeknevelési szabadságtól függetlenül igényelhető a gyermekpénz, amelynek értéke a kicsi 2 éves koráig 200 lej, azt követően pedig havi 84 lej. Az erre vonatkozó kérést a szülők bármelyike leadhatja a szociális irodánál a szülők személyi igazolványa, illetve gyermekük anyakönyvi kivonata másolatával együtt.
Késve fizetnek?
Törvény rögzíti, mennyi idő áll a szociális kifizetési és felügyelőségi ügynökség rendelkezésére a gyermeknevelési támogatást célzó dossziék elemzésére. Támpa Ödön intézményvezető leszögezte, az önkormányzatok szociális irodáinak a dossziék átvételét követő hónap ötödikéig kell azokat a kifizetési ügynökséghez eljuttatniuk. Van olyan hivatal, amellyel jó az együttműködés, másokkal kevésbé, így gyakran előfordul, csak az utolsó napon fut be hozzájuk jókora adag elbírálásra szánt iratcsomó. Kollégáinak tíz nap áll rendelkezésre, hogy minden beérkezett dossziét átnézzenek, adatokat ellenőrizzenek, a megítélt összeg folyósítása pedig a következő hónapban kezdődik, az érintettek számára minden hónapban 8-a és 27-e között utalják a pénzt. Ha problémát tapasztalnak, a papírokat visszaküldik az illetékes polgármesteri hivatalnak – erre rendszerint a törvény által megkövetelt dokumentumok, igazolások hiánya okán kerül sor, de gyakori az eltérés a munkáltató által az adóhivatal felé közölt adatokban is.
Az intézményvezető elmondta azt is: a gyermeknevelési összeg kiszámításánál a korábban említett időszakban megvalósított összes adózott jövedelmet figyelembe veszik. Kimagasló összeget igen kevés alkalommal folyósított Háromszéken az intézmény – jelenleg hárman kapják a maximális, 8500 lejt –, Támpa Ödön úgy értékelte: a megyében kifizetett gyermeknevelési támogatások értékei hűen tükrözik a térség gazdasági helyzetét.
Nem kockáztatnak az apák
Kitért a másik szülő kötelezettségére is, pontosabban arra az egy hónapra, amelyet a nem gyermeknevelési szabadságon lévő fél is igényelhet. Hangsúlyozta, nem kötelező módon az utolsó hónapot kell a gyerekkel tölteni, ám tény: csak kevesen élnek a lehetőséggel. Ezt egyébként a szociális irodában is megerősítették, ahol a visszajelzések alapján azt tapasztalják, az édesapák inkább nem kockáztatják állásukat, így elveszítik ezt a hónapnyi időt, amelyre – a törvény értelmében – nem jár támogatás az édesanyáknak – de, mint azt jeleztük, az édesapa részesülhet a juttatásban, ha kéri az egy hónapos gyermeknevelési szabadságot. Aki viszont a gyermek kétéves kora előtt legkevesebb hatvan nappal visszatér dolgozni, ösztönző juttatásra jogosult a gyermek hároméves koráig. A havi 650 lej értékű járandóság adózandó jövedelem megvalósítása esetén jár, az érdekeltek pedig ugyancsak a polgármesteri hivatalok szociális irodáján igényelhetik. Fontos, hogy a munkába való visszatérés tényét írásban kell jelezni a szociális és kifizetési ügynökségnél, mellékelve a munkáltatótól kapott erre vonatkozó átiratot is.
A munka kapcsán szó esett arról is: a gyermeknevelés ideje alatt lehet más – de nem az alapfoglalkozásból származó – jövedelmük is az érintetteknek, ennek összege egy naptári év alatt nem haladhatja meg a 3750 lejt.
Támpa Ödön végül arra hívta fel a figyelmet, a kifizetésben részesülőknek kötelességük bármilyen változást jelezni a hivatalnál, így például azt, hogy munkába álltak, ha lakcímet váltottak vagy külföldre költöztek, ha lejárt a személyazonossági igazolványuk érvényessége, és újat kaptak. Háromszéken tavaly 1700 személynek utaltak gyermeknevelési támogatást, ösztönző juttatásban pedig hozzávetőleg hétszázan részesültek.
