Az erdélyi magyarság legfontosabb ügye az önrendelkezés – hangoztatta Tőkés László európai parlamenti képviselő, a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács (KMAT) elnöke a szervezet tanácskozása után tartott sajtótájékoztatón tegnap Budapesten.
Tőkés László úgy fogalmazott: „Igényt tartunk rá, hogy az alaptörvény értelmében Magyarország az eddiginél is hatékonyabban segítse, támogassa önrendelkezési törekvéseinket.” Kiemelte: az autonómiaküzdelemmel szervesen összefonódik a határok feletti nemzetegyesítés politikája, és tudatában vannak annak, hogy „közös érdekeinket csak összefogással tudjuk érvényesíteni”. Ezért nagy a tétje a küszöbön álló magyarországi parlamenti választásnak, és ezért is vállalták, hogy részt vesznek a külhoni magyarok regisztrációjában és levélszavazataik begyűjtésében – tette hozzá. „Szeretnénk, ha az idei választásoknak nyertese lenne a határon túli magyarság, ezért lépünk fel cselekvő módon, visszaszerzett állampolgári jogunkat gyakorolva” – mondta.
Tőkés László kitért arra, hogy az autonómiatörekvések ügyében az elmúlt évben több előrelépés történt: megerősödött a KMAT, valamint az erdélyi szervezetek, pártok közötti egyetértés. Ennek legkiválóbb példája az a közös állásfoglalás, amelyet január 8-án írt alá az autonómiaelképzelések összehangolásáról az RMDSZ, a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke Kolozsváron.
Tőkés László a KMAT munkájáról szólva ismertette: folyamatosan monitorozzák és dokumentálják a magyarellenes tevékenységeket. Elmondta, fájdalmasnak tartják, hogy időről időre kiújul a magyarellenesség. Példaként említette a volt román miniszterelnök kijelentését, aki akasztással fenyegette meg azokat a magyarokat, akik ki merik tűzni a nemzeti zászlót, és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) központi irodájának keddi felgyújtását.
Szilágyi Zsolt, az EMNP elnöke az ungvári KMKSZ-székház felgyújtását sokkolónak nevezte, hozzátéve, hogy terrorcselekménynek tartja a támadást, és reméli, hogy az ukrán állam is akként fogja kezelni. A politikus szólt arról is, hogy Európában száz éve megoldatlan az őshonos kisebbségek ügye. Szavai szerint az Európai Unió szegénységi bizonyítványa, hogy máig nem született olyan kötelező uniós jogszabály, amely védené ezen kisebbségeket. Szilágyi Zsolt azt kérte, hogy mindenki írja alá a kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezést, a Minority SafePacket. Kitért arra: ők is biztosítják a regisztrációt a külhoni magyarok számára, az áprilisi választásokon ugyanis nemcsak Magyarország, hanem a magyar nemzet sorsáról is döntenek majd a választók.
