Timmermans márciuskája

2018. március 3., szombat, Máról holnapra
Mózes László

Az Isten szerelmére, ne álljanak meg, ne járjanak helyben, és főleg: ne rohanjanak visszafelé – kérte szenvedélyesen a döntéshozókat bukaresti látogatásán az igazságügyi reform kapcsán Frans Timmermans. Az Európai Bizottság első alelnöke csütörtökön sebtében felkereste a legfontosabb állami vezetőket, s végül nyilvánosan elmondta véleményét.

 

Udvarias vendégként nem csak dorgált, elismeréssel is szólt az igazságszolgáltatásról – az szerinte  jelenleg független és erős hatalmi ág, amire büszkék lehetnek a románok –, ám nem mulasztotta el megjegyezni, bizony, az utóbbi időben a politikusok részéről számos támadás érte az igazságszolgáltatás intézményeit. S bár a kormánykoalíció vezetői nagy erővel iparkodtak meggyőzni őt arról, hogy az ellenzék félretájékoztatja, Timmermans megnyugtatta őket: nagyon pontosan tudják, mi történik Romániában, s nem a politikusok vagy a kormánytagok dolga, hogy ellenőrizzék a bírákat, illetve az ügyészeket.
Találkozójukról Viorica Dăncilă miniszterelnök egy mukkot sem nyilatkozott – ez érthetetlen, hiszen egy kormányfőnek ilyen esetben mégsem illendő hallgatni. Hogy csendben maradt, minden bizonnyal nem azért történt, mert Timmermans még egy márciuskával is megajándékozta, s ettől annyira meghatódott, hogy szavak nélkül maradt. Az elemzők máris latolgatják, azért nem szólalt meg, mert egyszerűen nincs mondanivalója, az össze­esküvés-elméletekre fogékonyabbak pedig arra gyanakodnak, hogy Brüsszel – Grindeanuhoz és Tudoséhoz hasonlóan – máris bekebelezte, ezért a Victoria-palota szolgálatos vezetője nem harsoghatja azt, amit pártja kíván. Vele ellentétben viszont a szociálliberális koalíció vezetői, Dragnea és Tăriceanu hozták a formájukat, a rájuk jellemző kétkulacsossággal úgy tettek, mintha nálunk minden a legnagyobb rendben lenne, mondták bátran a magukét, mert Timmermans és társai úgyis hazamennek, s utána nyugodtan kukorékolhatnak a szemétdombon.
A brüsszeli vezető politikusok Romániával kapcsolatos álláspontja következetesen bíráló, míg a hazai kormánykoalíció diskurzusa is változatlan. Hogy e párharcból végül mi kerekedik ki, egyelőre nem borítékolható, egyrészt, mert igazságügyi fronton Bukarestben dől majd el, melyik tábor és érdekcsoport kerekedik felül. Másrészt a kormány sem fordulhat teljesen szembe Európa vezetőtestületeivel, hiszen nem kockáztathatja az uniós pályázati forrásokat, azok nélkül ugyanis számos, folyamatosan ígért nagy tervük – regionális kórházak és autópályák építése stb. – finanszírozás nélkül marad. Ezért lehet igazuk azoknak, akik állítják, a kabinet és a párt már nem feltétlenül pendül egy húron. Ám e pillanatban mégis az a legvalószínűbb, hogy folytatódik a szédítő hintapolitika. Dragnea és társai azt mondják a brüsszelieknek, amit hallani akarnak, eközben itthon a szolgalelkű Tudorel Toader kiváló jogtudor elvtársaival – Florin Iordache, Eugen Nicolicea és Șerban Nicolae – úgy próbálják alakítani parlamenti támogatottságukkal az igazságügyi törvényeket, ahogy éppen akarják, illetve amennyire hagyják őket.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 507
szavazógép
2018-03-03: Élő múlt - Csinta Samu:

Két világháború közötti magyar világ: üzen a közelmúlt (Beszélgetés Bárdi Nándor történésszel)

Egyre árnyaltabbá válik a két világháború közötti magyar közösségi és politikai életről kirajzolódó kép. A téma egyik szakértőjével, Bárdi Nándor történésszel piedesztálokról és mába átnyúló történelmi párhuzamokról is beszélgettünk.
2018-03-03: Belföld - :

Legfontosabb ügyünk az önrendelkezés (Tőkés László Budapesten)

Az erdélyi magyarság legfontosabb ügye az önrendelkezés – hangoztatta Tőkés László európai parlamenti képviselő, a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács (KMAT) elnöke a szervezet tanácskozása után tartott sajtótájékoztatón tegnap Budapesten.