Nehéz helyzetben vagy válság idején, életünk új vagy addig ismeretlen fejezete előtt állva sok minden eszünkbe juthat, de kevésbé valószínű, hogy éppen egy mesekönyvben keresnénk a megoldást. Szabó Enikő meseterapeuta viszont azt vallja, minden élethelyzetnek megvan a meséje, s bennük ott található a megoldás felé vezető út is. A szakember segítségével kibonthatjuk és megfejthetjük a mesék üzeneteit, s ha ezeket megértjük, sikerül magunkévá tenni, akkor a változás szolgálatába állítva, önmagunk javára fordíthatjuk.
A sepsiszentgyörgyi szakember kritikus élethelyzetben találkozott első ízben a meseterápiával, akkor vette fel a kapcsolatot a magyarországi Boldizsár Ildikóval, aki harminchárom éve kutatja a meséket és a Metamorphoses meseterápia kidolgozója. Úgy érezte, közel áll hozzá a szakember által kidolgozott módszer, a megtapasztalt krízishelyzetből pedig ez jelentette számára a kiutat. Találkozásukból barátság lett, s Enikő meghívására néhány éve Boldizsár Ildikó ellátogatott Sepsiszentgyörgyre, a nagy érdeklődés övezte ismeretterjesztő előadása mellett képzést is tartott. Az eredetileg meghirdetett tizenöt helyre várakozáson felül, hetvenketten jelentkeztek. Mindeközben Enikő belelendült az újszerű feladatokba, havonta mesecsoportokat vezetett a szakember felügyeletével.
Szabó Enikő: – Akkor már nagyon kötődtem a mesékhez, minden szempontból rendbe hoztak, egyensúlyba kerültem néhány hónap alatt, 2015-ben végül elszántam magam, beiratkoztam egy akkreditált továbbképzésre a Semmelweis Egyetemre, ez jogosít fel a meseterapeuta címre, sorra mondtam fel addigi fejlesztőpedagógusi és sajtós munkámat. Két-három éve csak mesékkel, a mesékben rejlő bölcsességgel foglalkozom. Viccesen azt szoktam mondani, utaskísérő vagyok ott, ahol a madár sem jár.
Történetéhség
Szabó Enikő rámutatott: a népmesékbe átöröklődött az emberiség tudása, évszázadokon át ez volt az egyetlen és közvetlen információ-átadási eszköz, mára azonban felmorzsolódtak a közösségek, ahol korábban a különböző történeteket elmondták. Régen a mesélés célja a szórakoztatás mellett a tudásátadás volt. Ám hiába lett modern, sokoldalú a társadalom, nincs olyan élethelyzet a mai világban, amit ne lehetne visszavezetni a mesékre. Hozzáfűzte: tévedés azt hinni, hogy kizárólag a gyermekekhez szólnak a mesék, hiszen erős, felnőtteket célzó üzenetek vannak bennük, amelyeket dekódolni kell, s elhozhatják azt a változást, ami egy bizonyos élethelyzetből kimozdíthat. Hogy követjük-e a hős útját, kiálljuk-e a próbát, az csak rajtunk múlik – jegyezte meg a szakember.
Az sem véletlen – állítja –, hogy mostanság egyre többen fordulnak a mesék felé, és népszerűségük is töretlen egy ideje. Az ember történetéhséggel születik, s ezt nem lehet sem digitálisan, sem pedig szappanoperákkal pótolni – szögezte le. A népmesékből ugyanis folyamatosan tanulhatunk, s bár felszíni mondanivalójuk nyilvánvaló, folyamatosan foglalkozni kell egy-egy mesével, hogy valódi üzenetükre, mélyebb mondanivalójukra, a bennük rejlő bölcsességre rátaláljunk. Manapság ez úgy működhet, ahogyan Boldizsár Ildikó is gyakorolja: a meséket beemelte terápiás módszerébe, amelynek minden eleme a mesékre épül.
Gátlásoldó, bizalomfokozó
A meseterápia különféle élethelyzetek feldolgozására alkalmas, és megteremtheti azokat a feltételeket, amelyek a változást eredményezik bennünk. Szabó Enikő állítja: tévhit, hogy kizárólag nagy baj esetén fordulhatunk meseterapeutához. Iskolákba gyakran hívják alkotó-fejlesztő tevékenységekre, prevenciós foglalkozásokra. Utóbbi lehet például iskolakezdés előtt egy bátorságnövelő, szorongásoldó célzatú terápia is, de függőségek – például internet – oldására is kiváló. Elemi osztályban az írás-olvasás segítésére, a szocializáció megerősítésére, a másság elfogadására is alkalmas az alkotó-fejlesztő munka – vázolta a szakember. Hangsúlyozta azt is, sok helyzetben nyugtatnak, támogatnak ezek a tevékenységek, és a tapasztalat azt mutatja, igen nagy szükségük van rájuk a gyermekeknek. Példaként említette, hogy tavaly nyáron négy tábort szervezett, ahol a gyermekek „kütyük” nélkül, jókedvűen töltötték napjaikat, miközben érdekfeszítő, újszerű dolgokat sajátítottak el. A felnőtteket célzó csoportokban évszakok, ünnepkörök, családi alkalmak köré szerveznek foglalkozásokat, többórás Meseutakat. A szakember elmondta: különféle tematika mentén mennek a mesékbe, és lassan fény derül azokra a pontokra, amelyekkel gond van. A felnőtté válás, az öregség elfogadása, a párkapcsolati elakadások, különféle veszteségek feldolgozása mind-mind lehetséges a mesék által.
Szabó Enikő elismerte, többéves munkája most kezdi meghozni gyümölcsét, egyre növekszik az érdeklődés a meseterápia iránt, és számtalan megerősítést kapott arra vonatkozóan, hogy valóban szükség van a mesékre. Nem mellékes az sem, egyre többen vannak, akik mesélnek. Romániában mindössze négy szakképzett Metamorphoses meseterapeuta van, hozzá változatos esetekben fordultak támogatásért. Felkeresték már örökbefogadás kapcsán is, de az Őrkőre is meghívták asszonyoknak mesélni. „Szép dolgokat kaptam tőlük” – idézte fel derűsen. Karácsonykor angyalváró találkozásokat szerveztek, adventben több társával együtt mesélt szeretetről, születésről Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában, Ikafalván. „Úgy éreztem, nagyon szerettek” – fűzte hozzá.
Szabó Enikő azt vallja, a mesék a változás által meghozzák a gyógyulást, amint ezt maga is megtapasztalta, hiszen szakmát váltott és ismét tanulni kezdett.
