Felső-Háromszék legjobban felszerelt vágóhídja és húsfeldogozó egysége Lemhényben található. Pál Andor magánvállalkozó állatorvos 2007-ben Sapard-támogatással építette fel üzemét, a beruházási érték több mint kétmillió euró volt. Az önrész a teljes összegnek több mint felét jelentette. A cég tulajdonosa elmondta: 2000-ig az illetékes hatóságok nem kértek, integrált környezetvédelmi engedélyt, ezért építették fel abban az esztendőben az első istállót. A kereslet a sertéshús iránt jónak mutatkozott, ezért 2014-ben a már meglévő, kétezer malac felnevelésére alkalmas istálló mellé még építettek egy ezerkétszáz férőhelyeset, amelyet 2016-ban újabb istállóval egészítettek ki.
A sikeres magánvállalkozótól a minap az újdonságok felől érdeklődtünk. Pál Andor elmondta: a bölöni egységgel az volt a cél, hogy „bezárja a kört”, ami azt jelenti, hogy a vágóhíd mellé hizlalda épült, ahová a malacokat évek óta Németországból vásárolták, mivel az országban nincs egyetlen nagyobb kapacitású fiaztatótelep sem. Évente átlag hatvanezer malacot importáltak, tavaly tavasszal és nyáron például 84 eurót fizettek egy 25 kg-os malacért. Ilyen árak mellett sok esetben veszteséggel értékesítették a sertéseket. A tulajdonos azt is elmondta, 2014 óta a sertések után nem kapnak semmiféle állami támogatást. Pál Andor a múlt év júliusában megtudta, hogy az egyik bank a csődbiztoson keresztül Bölönben árverez hat farmot, amelynek a brassói tulajdonosa csődbe jutott. Amit banki hitellel megvásárolt, az kilencven százalékban elkészült, de a csődeljárás beindítása után a csődbiztos nem gondoskodott őrségről, ezért amit csak mozdítani lehetett, elloptak. A vállalkozó kiszámította, ha a malac árából levonja a szállítási költségeket és a Németországban fizetendő bónuszt, öt-hat esztendő alatt megtérül a befektetése. Sokkal olcsóbban jön ki, ha ő szaporítja az állatállományt és nem vásárolja Németországból. A Bölönben nevelt malacokat szállítják majd Lemhénybe a hizlaldába, és ezzel bezárulna a kör.
A farmot eredetileg 550 kocára méretezték, de csak 500 jószág lesz, mivel a jóléti támogatásban nagyobb pihenőhelyet kérnek az állatok részére. Ezeket januárban telepítették, és most jár le az egy hónapos karantén. Ez idő alatt elkezdték csoportosítani az állatokat, úgy osztják be, hogy hetente harminc koca malacozzon, ami heti háromszáz állatot jelent majd. A kocák tiszta fajú holland genetikájúak, a hét kan hamarosan Kanadából érkezik. Évente tizenhatezer malacot látnak el majd Bölönben, ami fedezi a lemhényi húsfeldolgozó üzem szükségletét, és még egy kisebb farmot is el tud látni fajállatokkal. A farm csúcstechnológiával van felszerelve, minden művelet számítógépes vezényletű.
Egyelőre a telepen öten dolgoznak, ezt a létszámot hamarosan, a malacozás után tízre növelik. A kocák bekerülnek a fedeztetőbe, 21 nap után ekográffal nézik meg, hogy vemhesek maradtak-e, onnan egy közös várakozórészre mennek át, aztán következik a „szülészet”, majd három hétig szoptatják a malacokat. 8–9 kilogrammosak lesznek, amikor leválasztják őket, majd még hat hetet maradnak a neveldében. Az első rend Bölönben született malacot augusztus 6-án viszik át Lemhénybe. Az üzletember azt is elmondta, vállalkozásánál egész családja bedolgozik, a lemhényi farm ifjabbik Pál Andoré, a bölöni farmot pedig lányának, Sárkány Katalinnak vásárolta, hogy ezzel is még jobban összekapcsolja a családot.