A csernátoni születésű, mérnöki végzettségű, rendszermérnökként Brassóban egy multinacionális vállalatnál dolgozó Koós Izabella saját bevallása szerint az árkosi fiataloknak szeretne segíteni, főként pályaválasztási kérdésekben, ugyanis az a tapasztalata, hogy gyakorta rossz döntések miatt kényszerülnek külföldre távozni, miközben itthon is lehet boldogulni, ha céltudatosan választanak szakmát, tisztességesen tanulnak és dolgoznak álmaik megvalósításáért. Éppen ezért ifjúsági egyesületet kíván alakítani a Sepsiszentgyörgy közelében fekvő településen, ennek égisze alatt is szívesen segítené a fiatalokat, hogy helyesen döntsenek, tanulmányaik befejeztével ne kelljen külföldön keresniük boldogulásukat, hanem itthon, szülőföldjükön, családjuk közelségében kamatoztassák tudásukat.
Mint a tegnapi sajtótájékoztatón ugyancsak jelen levő másik néppártos árkosi tanácstag, Kurta Árpád is megerősítette: a sepsiszéki település helyi tanácsában semmiféle akadályt nem gördítettek Koós mandátumának érvényesítése útjába. Ellenpéldaként hívták meg a sajtótájékoztatóra az apácai Giró Józsefet, akinek mandátumát hosszú hónapok után csak most, 2018 februárjában, számára kedvező jogerős bírósági ítélet és bűnügyi feljelentés meglebegtetése után volt hajlandó érvényesíteni a Brassó megyei község tanácsa, amelyben két néppártos kollégája hiába szavazott igennel, a négy RMDSZ-es, öt liberális és egy szociáldemokrata tanácstagból álló többség akadályozta munkába állását. A frissen beiktatott önkormányzati képviselő szerint az RMDSZ megyei vezetőinek utasítására próbálták elutasítani mandátuma érvényesítését, a gáncsoskodás oka pedig az, hogy korábban többször szót emelt és petíciót kezdeményezett a faluban elképesztő méreteket öltő falopás ellen, melyben állítása szerint cinkosok a megyei politikai vezetők is.
Bálint József a Szilágy megyei Benedekfalván mandátumot nyert Sándor János kollégájuk esetét is ismertette, akinek mandátumát ugyancsak nem akarta érvényesíteni a helyi tanács. Esetében az a különös, hogy bírósági úton sem sikerült érvényt szereznie a választásokon elért eredményének: a zilahi bíróság szerint ugyanis az önkormányzati képviselő-testületnek jogában állt elutasítani mandátuma igazolását, ezt az ítéletet pedig a táblabíróság is helyben hagyta.
Mindez arra utal, hogy alkotmányos joghézag van a dologban, de e három eset az erdélyi magyar–magyar viszony tükre is egyben – vonta le a következtetést Bálint József. Hasonlóan változó a helyzet az önkormányzati testületek szakbizottságaiba való bekerülés vonatkozásában: míg Sepsiszentgyörgy pozitív példa e tekintetben, Kézdivásárhely már negatív, a céhes város tanácsának gazdasági bizottságába például nem engedtek néppártos önkormányzati képviselőt – sorolta.