A Székely Nemzeti Tanács külügyi megbízottja által jegyzett tegnapi közleményben Dabis Attila részletesen leírta, hogy március 9-én milyen körülmények között akadályozták meg a román hatóságok a Romániába való belépését. Közölte: többször is felszólította az ügyében eljáró tisztviselőket, hogy tájékoztassák arról a döntésről, amely alapján eljárnak. A határrendészek azonban megtagadták a részletes tájékoztatást, csak azt közölték, hogy Bukarestből, magasabb szintről érkezett erre utasítás. Dabis Attila közölte: oka van feltételezni, hogy e döntés politikai motivációból született, válaszként arra a nemzetközi kisebbségvédelmi, illetve jogérvényesítő munkára, amelyet a székely közösség nevében végez. Úgy vélte, kitiltása azoknak a szankcióknak a sorába illeszkedik, amelyekkel a román hatóságok a meglévő alkotmányos garanciák ellenére próbálják korlátozni a székely szabadság napja alkalmából tartott marosvásárhelyi demonstrációt. Kinyilvánította, hogy a Romániába való beutazásának a megtiltása mind a román törvényeket, mind az EU-nak az állampolgárok szabad mozgására vonatkozó irányelvét sérti. A véleménynyilvánításhoz és gyülekezéshez fűződő alapvető joga is sérült azáltal, hogy nem vehetett részt a székely szabadság napján Marosvásárhelyen tartott megmozduláson. Ezért jogorvoslatért folyamodik, és folytatja a kisebbségi jogvédelemmel kapcsolatos munkáját – közölte.
A román határrendészet az EU állampolgárainak romániai szabad mozgásáról szóló 2005/102-es sürgősségi kormányrendeletre hivatkozott abban a jegyzőkönyvben, amelyben azt a lehetőséget jelölte be, hogy Dabis Attilát nemkívánatossá nyilvánították Romániában. A rendelet kimondja: azokat az idegen állampolgárokat lehet nemkívánatos személlyé nyilvánítani, akik olyan tevékenységeket folytattak, folytatnak vagy – alapos gyanú alapján – akarnak folytatni, amelyek veszélyeztetik a nemzetbiztonságot vagy a közrendet. A jogszabály szerint a nemkívánatossá nyilvánításról az illetékes szervek kérésére a bukaresti táblabíróságnak kell döntenie, de az eljárásra be kell idéznie az érintett személyt is. A jogszabály szerint egytől tíz évig terjedő időszakra szólhat a nemkívánatossá nyilvánítás, amit azonban meg is lehet hosszabbítani. Arra is kitér a kormányrendelet, hogy a nemzetbiztonsági okokból kitiltott személyekkel semmiképpen nem közölhető a kitiltás oka. A nemkívánatossá nyilvánított személy azonban a végzés közlése utáni tíz napban fellebbezhet a végzés ellen. Fellebbezését a legfelsőbb bíróság bírálja el legfeljebb öt nap alatt.
A romániai bírósági ügyeket összesítő portál keresőprogramja nem ad ki egyetlen olyan ügyet sem, amelyben Dabis Attila nevű személy lenne érintett.