Az 1848/49-es szabadságharc háromszéki áldozatai nyughelyének csupán töredékét sikerült beazonosítania az utókornak. A sírok egy részére a múlt század utolsó harmadában rátemetkeztek, a meglévőket pedig az enyészet, az eltűnés fenyegeti. Demeter Lajos sepsiszentgyörgyi helytörténésszel a honvédsírok helyzetéről és megmentésük lehetőségéről beszélgettünk.
Háromszéken a temetők iránti kegyeleti megnyilvánulás egyenlő a nullával – véli a szakember. A nyegyvennyolcasok restaurálásra szoruló sírjai közül csupán egyet-kettőt emelt ki, de szerinte szinte mindenik mentésre szorul. Király József honvéd hadnagynak a sepsiszentgyörgyi református temetőbeli, dácittufából készült sírja évről évre megy tönkre, ugyanitt Gyárfás Károly százados sírja, a szemerjai református temetőben pedig Bora István honvédtiszt sírja süllyed egyre jobban. Falvakon gyakori, hogy a honvédsírokról megfeledkeznek, de sok helyütt kopjafát állítottak a negyvennyolcasok emlékére, és március 15-én ott koszorúznak. Demeter Lajos néhány pozitív egyéni kezdeményezésről is beszámolt: Tuzson János őrnagy sírját oldalleszármazottak váltották meg a katolikus egyháztól, Lőrincz Józsefnek, Bem szárnysegédjének sejthető sírja helyére szintén egy késői leszármazott állíttatott kopjafát Szotyorban, Kisgyörgy Zoltán, lapunk munkatársa kezdeményezésére 2012-ben emléktáblát helyeztek Nagy Elek sepsiszentgyörgyi alezredes katolikus temetőbeli kriptájára, a Kiss Dániel tüzérhadnagy egykori sírjáról a vártemplomi református temető kőtárába helyezett sírkövet kolozsvári leszármazottak koszorúzzák meg évente. Elmondta, a sepsiszentgyörgyi származású Asserman Ferenc ezredes – aki az 1848/49-es szabadságharc egyik legnagyobb stratégája volt – veszprémi sírját a távolban is gondozzák, mi pedig itthon sem teszünk eleget ilyen irányú kötelességünknek.
Demeter Lajos évek óta sürgeti egy háromszéki kegyeleti bizottság felállítását, egy olyan civil szervezet alapítását, amely gondozásába veszi a hadisírokat és a nevezetes helyi személyiségek nyughelyét. Szerinte nemcsak az 1848/49-es szabadságharcban résztvevők és a szülőföld védelmében ott elesettek sírját kellene gondozni, hanem a világháborús hősök, valamint a háromszéki történelem, közigazgatás, kultúra, gazdaság nevezetes személyiségeinek nyughelyeit is. Példaként említette, hogy a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium egykori neves tanárainak sírjai közül is egyesek romosak, gondozatlanok.
Míg a hetvenes években a sepsiszentgyörgyi temetők tele voltak régi sírokkal, jelenleg úgy néznek ki az egyházi temetők és a közös temető egy része, mintha a magyarok a XIX. század végén költöztek volna ide – állapítja meg Demeter Lajos. A helytörténész szintén évek óta szorgalmazza egy emlékoszlop felállítását is a sepsiszentgyörgyi református temetőben a háromszéki/sepsiszentgyörgyi, név szerint ismert és ismeretlen szabadságharcosok emlékére. Azért nem ismerhetjük minden negyvennyolcas honvéd és honvédtiszt sírját, mert nem mindig írták fel, hogy az elhunyt személy részt vett a szabadságharcban, megelégedtek egy verses felirattal, és majd csak a század végén kezdték megjelölni a sírokat, amikor egyre kevesebben éltek már a szabadságharcosok közül – mondta a szakember.
Háromszéken, a polgári veszteséggel együtt több mint kilencszáz áldozata volt a szabadságharcnak, a honvédek közül többen különböző csatamezőkön estek el, településüktől távol, jeltelen sírban nyugszanak.
Tegnap a sepsiszentgyörgyi iskolák diákjai koszorúztak a helyi temetőkben, ma a tanulók emlékhelyeken róják le kegyeletüket.
