A bemutatón közreműködött a kézdivásárhelyi Zöld Nap Egyesület, Kovászna Belváros IKE zenekara és a Bod Péter Tanítóképző tanulói. A rendezvény házigazdájaként Balogh Zoltán lelkipásztor köszöntötte az érdeklődőket.

A könyv születésében munkát vállalók – a szerző mellett Ambrus Ágnes, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem nyugalmazott adjunktusa, a könyv lektora és a famegjelölés tudományos részét vállaló Zöld Nap Egyesület elnöke, Ráduly Attila – jelezték: ekkora érdeklődéssel még nem találkoztak, a könyv különlegessége mellett ez valószínűleg azért van így, mert a szerző ismert Kovásznán.

Ambrus Ágnes úgy fogalmazott, Kis Emese közösségformáló személyiség, aki a magyar és székely múlt jeleinek felkutatására vállalkozott. A most bemutatott könyv kéziratában hatalmas anyag gyűlt össze, köszönhetően a munkában részt vevő diákoknak, helyi közösségeknek, ebből kellett válogatni a könyv megjelentetéséhez.

1996-ban kezdte el a száz éve ültetett, milleniumi fák kutatását, ezen túlmenően betekintést akart kapni az 1896-os események sorába – elevenítette fel Kis Emese. Jelentős mennyiségű anyagot sikerült összegyűjtenie múzeumokból, könyvtárakból, a régmúlt történéseit ismerő helyiekkel is beszélt, feltérképezte előbb a milleniumi fákat, majd megjelölte azokat. A táblák egy eredeti, milleniumi fákat megjelölő plakett alapján készültek el, ezt a bitai templom padlásán találták meg. Kutatásai során azt is kiderítette, hogy a vártnál sokkal több emlékfa létezik Háromszéken – ilyenek például az Erzsébet királyné emlékére ültetett fák (1898), de a nemesi kastélyok, kúriák kertjeiben is rengeteg olyan fa, arborétum található, mely méltó a megjelölésre.

A fákat megjelölő plaketteken négy nyelven – magyarul, románul, angolul és latinul – is feltüntették megnevezésüket. A tudományos hozzáértést követelő munkát a Zöld Nap Egyesület vállalta fel. Ráduly Attila, a szervezet elnöke elmondta: Kis Emese lelkesedését szakmaisággal egészítették ki. Nagyon fontos a fa fajtájának pontos leírása, mert sok fenyő vagy épp hársfa fajta létezik, melyeknek a köznyelvben ugyanaz a megnevezése. Kelemen Zsolt környezetmérnök önkéntesen vállalta fel az azonosítást. Az egyesület ugyanakkor elvégezte az azonosított és megjelölt fák térképezését, valamint a Molnár Józsiás park faállományának összesítését is – mindkét dokumentum a könyv mellékleteként tanulmányozható.