A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke a Welt am Sonntag lapban közölt interjúban arra a kérdésre, hogy a kelet-európai EU-tagországok ellenállására tekintettel észszerű-e továbbra is ragaszkodni a menekültek elosztásához, azt mondta, hogy nem Angela Merkel kancellárnál – a testvérpárt Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnökénél –, hanem „másoknál, mindenekelőtt az Európai Bizottságnál kioktató hangnem jelent meg a kelet-európaiakkal szemben, ami kontraproduktív”, a várttal ellentétes hatást eredményez, „mert minden államnak megvan a maga büszkesége”.

Hozzátette, hogy az Európai Bizottságnál a kioktató hangnem mellett atyáskodás, gyámkodás is tapasztalható.

Hangsúlyozta, hogy nem lenne szabad az egyes kormányok feje felett dönteni. Mint mondta, a menekültek elosztásának ügyében nagyobb erővel kell törekedni a párbeszédre, és „ha türelmesen tárgyalunk tovább, az országok nagy részét megnyerjük a menekültelosztás ügyének”. Az uniós tagállamok „egy másik része más formában vesz részt” a menekültügyi rendszerben, például úgy, hogy több embert vagy pénzt biztosít a határőrizethez. „Ebben rugalmasnak kellene lennünk, és a rugalmas szolidaritásra kellene törekednünk” – mondta Horst Seehofer.

A többi között arról is beszélt, hogy a menekültügyben Angela Merkellel folytatott vitái már a múlt részét alkotják. Kiemelte, hogy a menekültpolitikát tekintve „nagyon jó koalíciós szerződést kötöttünk”. A CDU/CSU pártszövetség és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) szerződése rögzít két alapelvet, az integráció és a korlátozás elvét – mondta a szerdán megalakult kormány belügyminisztere, aláhúzva, hogy „korlátozás nélkül soha nem sikerülhet az integráció”, és „a bevándorlás korlátozás nélkül túlterheli az országot”.

A napokban Angela Merkel kancellár is jelezte, hogy nem ragaszkodik feltétlenül a menekültek kvótákon alapuló elosztásához. Pénteken Berlinben Stefan Löfven svéd miniszterelnökkel folytatott megbeszélése után sajtótájékoztatón a menekültkvótákkal kapcsolatban kérdésre válaszolva leszögezte, hogy nem a nyomásgyakorlás, hanem a meggyőzés útján kell előrelépni az EU új menekültügyi rendszere felé, és lehetőleg júniusig meg kell állapodni az új rendszerről, amelynek a tagállamok közötti szolidaritás alapján része a terhek méltányos elosztása. Azonban „a méltányos tehermegosztás nem jelenti azt, hogy mindenkinek ugyanaz a feladata”, a feladatokat a tagállamoknak „meg kell beszélniük egymással” – tette hozzá Angela Merkel.

Az iszlám és Németország

Az iszlám nem tartozik hozzá Németországhoz – jelentette ki Horst Seehofer német belügyminiszter egy pénteki lapinterjúban. A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke a Bild lapban közölt interjúban kiemelte, hogy Németországot a kereszténység formálta, így az ország kultúrájához tartozik a szabad vasárnap és az egyházi ünnepnapok és rituálék sora, mint a húsvét, a pünkösd és a karácsony.

Az iszlám viszont nem része Németországnak, „de a nálunk élő muzulmánok magától értetődően Németországhoz tartoznak”. Ez azonban „természetesen nem jelenti azt, hogy rosszul értelmezett figyelmességből fel kellene adnunk az országunkra jellemző hagyományokat és szokásokat” – mondta Horst Seehofer. Arra a kérdésre, hogy fel kell-e újítani a szövetségi kormány és a németországi muzulmán szervezetek egyeztető fóruma, az úgynevezett iszlám konferencia intézményét, azt mondta, hogy ezt feltétlenül meg kell tenni, tovább kell folytatni a párbeszédet a muzulmán szervezetekkel.

„Az én üzenetem az, hogy a muzulmánoknak velünk kell élniük, és nem mellettünk vagy ellenünk” – mondta a belügyminiszter, kiemelve, hogy a cél eléréséhez „kölcsönös megértés és odafigyelés kell, ami csak úgy lehetséges, ha beszélünk egymással”.

Angela Merkel kancellár, a testvérpárt Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke pénteken Berlinben egy más ügyben tartott tájékoztatón kérdésre válaszolva elmondta, hogy Németországot „nagyon erősen” formálta a kereszténység és a zsidóság, „de él négymillió muszlim is Németországban, és ők a vallásukat is gyakorolják itt. Ezek a muzulmánok Németországhoz tartoznak, és így a vallásuk is, az iszlám” – mondta a kancellár. Kiemelte, hogy olyan iszlámra van szükség Németországban, amely a német alaptörvényen alapul, és megfelel a jogszabály előírásainak. Hozzátette, hogy mindent meg kell tenni a vallások jó együttéléséért, és ehhez jó eszköz az iszlám konferencia.

Vita a muzulmán vallásról

A Bild felidézte, hogy a muzulmán vallás és kultúra németországi helyzetéről folytatott vitát a CDU egyik legtekintélyesebb politikusa, Wolfgang Schäuble, a szövetségi parlament (Bundestag) elnöke indította el 2006-ban, amikor belügyminiszterként az iszlám konferenciát azzal a kijelentéssel nyitotta meg, hogy „az iszlám része Németországnak és Európának”. A diskurzus leginkább ismert kijelentése egy szintén CDU-s politikustól, Christian Wulff volt államfőtől származik, aki 2010-ben a német nemzeti ünnepen, az egység napján mondott beszédében kiemelte, hogy a kereszténység és a zsidóság mellett az iszlám is része Németországnak, a két országrész egyesítése után pedig a bevándorlók integrációja a legfontosabb feladat, amihez a németektől nyitottság és tolerancia, a bevándorlóktól pedig igyekezet és a német értékrend tisztelete szükséges. A következő államfő, Joachim Gauck szerint nem a muzulmán vallás, hanem a muzulmán vallású lakosok tartoznak Németországhoz. A szövetségi elnök erről egy 2012-es interjúban beszélt, kiemelve, hogy nem veszi át szóról szóra elődje kijelentését, de a szándékkal azonosul. Szerinte Christian Wulff azt kívánta kifejezni, hogy szembe kell nézni a valósággal, és tudomásul kell venni, hogy „ebben az országban sok muzulmán él”. Hozzátette: „én egyszerűen azt mondtam volna, hogy az itt élő muzulmánok Németországhoz tartoznak”. Kifejtette, hogy az egymondatos kijelentések a hovatartozásról mindig problematikusak, különösen akkor, amikor olyan kényes ügyekre vonatkoznak, mint a vallás. Hozzátette, hogy megérti azokat is, akik azt kérdik: „vajon miként járult hozzá az iszlám Európa fejlődéséhez, miként vett részt a felvilágosodásban, vagy éppen a reformációban? Ezekkel a felvetésekkel is egyetértek, ha nincsen bennük rasszista felhang”.

A Bild felidézte a diskurzus következő állomását is: Angela Merkel 2015 januárjában az akkori török kormányfővel, Ahmet Davutogluval folytatott megbeszélése után sajtótájékoztatón arra a kérdésre, van-e ok nyugtalanságra az iszlamofóbia miatt Németországban, azt mondta, hogy egyetért Christian Wulff megállapításával, miszerint az iszlám Németország részévé vált. Hozzátette, hogy Németországban szívesen látnak mindenkit, aki elfogadja a törvényeket és nyelvtudást szerez, és a kormány mindent megtesz a bevándorlók beilleszkedésének sikeréért vallástól és a származástól függetlenül. „Én minden német kancellárja vagyok, és ebbe beletartozik mindenki, aki tartósan itt él” – mondta Angela Merkel.

A 82,6 milliós Németországban nagyjából 4–4,5 millió muszlim él, többségük szunnita török. A menekülthullám révén valószínűleg több mint félmillióval nőtt a muszlimok száma az országban, arányuk így 6–7 százalék körül lehet.