Alaptörvénybe ütközőnek minősítette tegnap az alkotmánybíróság a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium újraalapításáról rendelkező törvényt. Valer Dorneanu, a taláros testület elnöke a döntést azzal magyarázta, hogy a parlament csak általános érvényű jogszabályokat hozhat, és nem szabályozhat törvénnyel egyedi eseteket. „A parlament nem fogadhat el olyan törvényt, amelynek egyetlen jogi személy számára vannak jogkövetkezményei, márpedig itt erről van szó. Nem a szülők, diákok, egyetemi hallgatók közötti viszonyt szabályozták, ott egy iskola megalapításáról van szó” – mondta az ülésről távozó Dorneanu, aki azonban nem volt hajlandó megállni, hogy válaszoljon az újságírók kérdéseire.

Az alkotmánybíróság később közleményben tudatta, hogy szavazattöbbséggel hozta meg döntését, amelyet arra alapozott, hogy a közoktatási tanintézeteket az önkormányzatok hozzák létre a tanfelügyelőségek láttamozása alapján, és a parlament beavatkozása az önkormányzatok hatáskörébe alkotmánysértő, mivel nem áll összhangban a törvényhozás általánosabb érvényű szabályozást célzó feladatával. A testület leszögezte: a normakontroll során nem vizsgálták a kisebbségek jogát az anyanyelvű oktatáshoz.

A szenátus február 7-én a szociálliberális kormánytöbbség és az ellenzéki Mentsétek meg Románia Szövetség (MRSZ) támogatásával fogadta el a helyi hatóságok által felszámolt marosvásárhelyi tanintézet újraalapításáról rendelkező törvénytervezetet, amelyet az RMDSZ terjesztett a parlament elé. Az előzetes normakontrollt a két másik ellenzéki erő, a Nemzeti Liberális Párt (NLP) és a Népi Mozgalom Pártja (NMP) kérte. Az óvás előterjesztői úgy értékelték: sérti a hatalmi ágak szétválasztásának alkotmányos elvét az, hogy a parlament iskolaalapítóként lép fel, holott a közoktatási intézményeket az önkormányzatok javaslatára miniszteri rendelettel kellene alapítani. A panaszosok szerint ezzel a törvényhozás önkényesen elbitorolja a végrehajtó hatalom hatáskörét.

A jobbközép ellenzéki pártok a nyilvánosság előtt nem jogi érvekkel, hanem magyarellenes előítéletekre alapozva, nacionalista szólamokkal támadták Magyarországot, az RMDSZ-t és az azzal együttműködő szociálliberális kormánykoalíciót. Az alkotmányossági óvás beterjesztésekor Eugen Tomac, a PMP képviselőházi frakcióvezetője azt mondta: a törvény általi iskolaalapítás mögött Magyarország áll, amely „meg akarja alázni Romániát a centenárium évében”.

Románia szégyene, hogy alkotmányellenes egy kisebbségi iskola létrehozása! 2018-ban a román ellenzéki pártok magyarellenességgel próbálják elmaszatolni saját sikertelenségüket – mindezt az NLP és az NMP olyan aljassággal műveli, hogy a Nagyrománia Párt valamikori vezetői az első padban ülve jegyzetelnének – reagált Kelemen Hunor az alkotmánybírósági döntésre. Mint mondta, határozott meggyőződése, hogy az NLP és az NMP hibát követett el, amikor a római katolikus iskola létrehozását támadta, hibát követ el akkor, amikor a többség-kisebbség párbeszédének lehetőségét akadályozza 2018-ban. „Ma ők azok, akik elutasítanak minden jogos követelést, a magyar közösség szempontjából fontos intézkedést. Ultranacionalisták, magyarellenesek és gyermekellenesek: számukra semmi sem szent, a magyar iskolák sorsa, gyermekeink jövője sem. Csúfot űznek több száz ártatlan gyermek, szülő és tanár jövőjéből” – tette hozzá a szövetségi elnök.

„Az anyanyelvű oktatás elleni támadás az alkotmánybíróság mai döntése. Érthetetlen közösségünk számára az is, miért zavarja az NMP-t és az NLP-t egy magyar felekezeti iskolának a léte. Ez az ország nem alkalmazza mintaszerűen a kisebbségi jogokat, csak henceg vele. Ma azt tapasztaljuk, hogy néhány száz diák magyar nyelven való tanulásának megakadályozása fontosabb annál, hogy közösen tervezzünk, országépítésbe kezdjünk, hogy végre autópályán közlekedhessünk, és egészségügyi rendszerünkön is javítsunk” – nyilatkozta Péter Ferenc, az RMDSZ Maros Megyei Szervezetének elnöke.

A további lépésekről az RMDSZ országos vezetésével, a szülőkkel, illetve az egyház képviselőivel egyeztetnek.

Az alkotmánybíróság döntését követően Ludovic Orban, az NLP elnöke kijelentette: elvárná, hogy Kelemen Hunor kérjen bocsánatot tőle. „Amint azt nagyon jól tudják, az RMDSZ elnöke megtámadott engem, sőt, figyelmeztetett, hogy ha alkotmányossági kifogást emelünk a törvény ellen, tudom is én, mi fog történni, és milyen lesz majd az NLP és az RMDSZ közötti kapcsolat. Én akkor mondtam, hogy nem etnikai alapon támadjuk meg a jogszabályt az alkotmánybíróságon, hanem alkotmányossági és törvényes okok miatt. Lám, ma az alkotmánybíróság minket igazolt” – nyilatkozta Orban a parlamentben.