Az államtitkár felidézte: 2017 májusában a FUEN (az európai nemzetiségek föderatív uniója) 15. kongresszusán indult el az akció, amelynek lényege, hogy hét uniós tagállamban egymillió aláírást kell gyűjteni április 3-ig, hogy az unió érdemben foglalkozzon az őshonos európai kisebbségekkel. Felhívta a figyelmet: a kérdés Európa-szerte 60-70 millió embert érint. A kezdeményezéshez Magyarország is kapcsolódott, s mostanra mindenhol felgyorsult az akció. Úgy fogalmazott: „jó biztonsággal” lehet mondani, meglesz a szükséges számú aláírás, de ezért meg kell tenni mindent.

Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója rámutatott arra: sokak számára úgy tűnik, a Minority SafePack magyar ügy, de ez összeurópai ügy is egyúttal. Az állampolgári kezdeményezés szabályai szerint nem is lenne elég csak a magyarok aláírása – mondta. Kitért arra is: meglehetősen kevés aláírás gyűlt össze Belgiumban, valószínűleg úgy tekintik, rendezett a nemzetek ügye. Az Egyesült Királyságban hasonló a helyzet, de Cipruson is kevesen írták alá a kezdeményezést, ahogy Csehországban és Olaszországban is.

Vincze Loránt, a FUEN elnöke közölte: úgy tűnik, megvan a szükséges hét tagállam, és már csak minimális számú aláírás hiányzik. Reálisan nézve a számokat, az elmúlt hetek dinamikája alapján meglehet az aláírásszám, de az utolsó tartalékokat is ki kell használni, s ez különösen igaz Magyarországra, 80-100 ezer aláírás hiányzik esetünkben.

Ugyanakkor a hétvégén három nap alatt 10 ezer aláírás gyűlt össze.

Szerinte már most sikertörténet a kezdeményezés; a magyar nemzet, a határon túli magyarok, az európai őshonos kisebbségek közös sikere. Szintén úgy látja: összességében nem magyar ügyről van szó, mostanra európai mozgalommá nőtte ki magát a kisebbségvédelmi kezdeményezés.

Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség főtitkára arról beszélt: a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) tavalyi ülésén fogadták el azt a határozatot, amelyben külön kérték az embereket, támogassák a kezdeményezést. December közepére született meg a háttér, amely az aláírások gyűjtését országosan lehetővé tette. Igyekeztek a pártokat, az egyházakat, a civil szervezeteket, a hallgatói önkormányzatokat megszólítani – jelezte, hozzátéve: mostanra a közvélemény tájékozottabb része számára a téma nem ismeretlen.

Hollerné Racskó Erzsébet, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke azt mondta: igyekeztek népszerűsíteni a kezdeményezést, a közösségüknek elmagyarázni, miért lenne fontos az európai szabályozás.

Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke kiemelte: az uniónak igazából nincsenek saját kisebbségjogi standardjai. Remélik, ebben változás lehet. Azt is remélik, hogy olyan uniós támogatáspolitikák jönnek létre, amelyek kifejezetten kisebbségi közösségeket, csoportokat céloznak meg – közölte.