Az immunrendszer hasonlóan reagál a magas zsír-, cukor- és kalóriatartalmú étrendre, mint a bakteriális fertőzésekre, a szervezet védekező rendszere hosszú távon támadóvá válik a Bonni Egyetem kutatóinak tanulmánya szerint. A német szakemberek azt is kimutatták, hogy az egészséges étrendre való áttérés után még hosszan jelentkezhet ez az immunválasz, ami elvezethet az érelmeszesedés és a cukorbetegség kialakulásához.
A Cell tudományos folyóiratban bemutatott tanulmányukban a kutatók egereket fogtak „nyugati étrendre”, amely sok zsírt, cukrot és kevés rostot tartalmazott. Az állatok szervezetében erős gyulladásos válasz alakult ki, szinte ugyanolyan, amilyet egy veszélyes baktériumfertőzés idéz elő. „Az egészségtelen étrend a vérben bizonyos immunsejtek – különösen a granulociták és a monociták – számának váratlan növekedését idézte elő. Ez annak jele, hogy a csontvelőben lévő immunőssejtek működésbe léptek” – magyarázta Annette Chirst, a tanulmány egyik szerzője.
Génkutatások már korábban kimutatták, hogy a nyugati típusú étrend nagyszámú gént aktivál az őssejtekben. Az érintett gének között vannak azok, amelyek a sejtburjánzásért és -érésért felelősek – idézte Joachim Schultze professzort a Science Daily ismeretterjesztő hírportál.
Amikor az egereket ismét a hagyományos, gabonában gazdag étrendre állították négy hétre, eltűnt az állandó gyulladás. Nem tűnt el viszont az immunsejtek genetikai átprogramozása és annak előjelei. Még négy hét után is aktív volt sok olyan gén, amely akkor kapcsolt be, amikor az egerek egészségtelen étrenden voltak – tette hozzá.
Csak a közelmúltban fedezték fel, hogy a veleszületett immunrendszernek van egy bizonyos emlékező formája. Gyulladás után a szervezet védekező rendszere riasztott állapotban marad, hogy gyorsan tudjon válaszolni egy esetleges újabb támadásra, ezt nevezik a kutatók veleszületett immuntréningnek. Az egerekben ezt a folyamatot nem baktérium idézte elő, hanem az egészségtelen étrend.
A bonni kutatók kimutatták, hogy egyes állatokban a veleszületett immunrendszerben különösen erős a tréninghatás. Ezeknél az egyedeknél genetikai bizonyítékokat találtak az úgynevezett inflammaszómák (gyulladástestek) jelenlétére. Utóbbiak kulcsfontosságú sejtek közötti receptorkomplexek, amelyek felismerik a fertőző kórokozókat és más káros anyagokat, és „útjukra indítják a gyulladásos hírvivőket”. (MTI)