Nos, valójában fogalma sincs az egészről. Rosszabb, mint gondolná. Higgye el nekem, tudom, mert tizenhét éven át képviseltem Délkelet-Angliát az Európai Parlament, az EU jogalkotó testületének tagjaként. Az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjának (UKIP) voltam a vezetője, vezettem Nagy-Britanniát az Európai Unió elhagyására. Örökkévaló hitük szerint ez 2016. június 23-án megtörtént: az Egyesült Királyság elhagyta az Európai Uniót. A világ brexitként ismeri ezt.

A brexit a nemzeti szuverenitásról szól. Ne értse félre: szeretem a nemzeteket. Szeretem a határokat. Szeretem azokat a népeket, akik e határokon belül élnek, és saját törvényeket hoznak. De nem tetszik, amikor arc nélküli bürokraták törvényeket hoznak olyan nemzetek számára, amelyekben nem ők élnek.

Pedig ezt teszik az Európai Unióban.

Képzelje el, amikor egy belga megmondja egy britnek, hogy mennyit számlázhat ügyfeleinek – vagy fordítva. Az EU bürokratái ezt sokféleképpen megteszik, egész nap, mindennap. Ez az elit összeesküvése.

Kikből áll az elit? Nos, egy csomó beképzelt, túlfizetett szociális mérnökből, akik haszontalan felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, akik soha nem végeztek rendes, mindennapi munkát életükben, és nincs kapcsolatuk tisztességes emberekkel. Én egy olasz gazda vagy egy francia pék mindennapi józan eszét többre becsülöm az EU-bürokrata napi száraz intellektualizmusánál.

És ezeket a dolgokat nem Európa-ellenes emberként mondom; szeretem Európát! Fantasztikusan izgalmas, nagy kontinens: különböző népekkel, nyelvekkel és kultúrákkal. Ezeket a népeket, nyelvüket és kultúrájukat fosztogatja sikeresen egy hatalmas, egyre bővülő bürokrácia, az Európai Unió.

Az emberek azt kérdik: Nincs egy olyan parlament, egy európai parlament, amely Európa népét képviseli? Nos, van, de ennek a testületnek nincs valódi ereje; nem hozhatja meg saját törvényeit. A tényleges hatalom az Európai Bizottság kezében van. Ők nem megválasztottak, de eltávolítani sem lehet őket, ezért ennyire abszurd az egész.

Az Európai Parlament Brüsszelben ülésezik. Legalábbis ezt gondoltam, amikor engem is megválasztottak. De tudja, hogy havonta egyszer mi történik? Az irodánkat és a papírokat nagy, műanyag ládákba rakják, ezeket teherautóra teszik, majd Európa autópályáin közel 600 kilométert délre haladva egy francia városba, Strasbourgba viszik. Itt négy napig irodánkat és papírjainkat egy új hivatalban helyezik el, és a parlament ott ülésezik. Évente tizenkétszer megtörténik ez az oda-vissza hacacáré, ráadásul egy szervezet irányítása alatt, amely azt állítja, csökkenteni kívánja ökológiai lábnyomát! És ez egy olyan szervezet, amelynek számláit az elmúlt húsz év során egyszer sem találták rendben a könyvvizsgálók!

Ez ... egy parlament? Inkább vándorcirkusz.

Egész Európa tudja, hogy évente közel 300 millió eurót költenek arra, hogy ezt a költözést Brüsszel és Strasbourg között biztosítsák, hát akkor miért nem reformálják meg? Nos, az EU szerkezete olyan, hogy megváltoztatása szerződések átírását kéri még ahhoz is, hogy évente tizenkétszer ne hurcoljanak át mindent Strasbourgba. És tudod, mit? A franciák sosem fognak ebbe beleegyezni, mert gazdasági érdekük, hogy a vándorcirkusz Strasbourgba menjen. Mert kidolgoztak egy olyan jogalkotási rendszert, ahol nemcsak a választók nem változtathatnak semmit, de maguk az intézmények is képtelenek reformra.

Sajnos, ez nem vicces. Hadd mondjak egy példát, amit honfitársaim túl jól ismernek.

Az Egyesült Királyság sziget; tengerrel van körülvéve, és mégis, az Európai Unió tagjaként a brit felségterületek vizében kifogott hal 20 százalékát szabad csak kihalásznunk. Ami azt jelentette, hogy több tízezer munkahely elveszett Nagy-Britannia tengerparti közösségeiben, mivel ténylegesen feladtuk azt a képességünket, hogy ellenőrizzük az egyik legnagyobb erőforrásunkat, amelyet átadtunk a brüsszeli székhelyű bürokráciának. Nem csoda, hogy elhagytuk az EU-t.

Ismétlem, semmi bajom Európával; épp ellenkezőleg. Jó kapcsolatot akarok az összes európai nemzet között. Virágzó, szabad és tisztességes kereskedelmet akarok ezek között a nemzetek között. De elátkoznak, ha brit állampolgári jogaimról lemondok, és néhány eurokrata mondja meg nekem, hogyan éljek.

Nem fogom megtenni, és biztos vagyok benne, hogy a kontinensen végül a franciák és az olaszok sem fogják engedni, hogy mindez így működjék, míg a világ...

(Forrás: Youtube)