Az ellenzék által még délelőtt jelzett rendellenességek ellenére gond nélkül fogadta el döntő házként tegnap a szenátus az igazságszolgáltatási törvényeknek immáron az alkotmánybíróság döntéseihez is igazított módosításait, melyekre múlt héten botrányos körülmények között bólintott rá a képviselőház. A szenátus plenáris ülését megelőzően az igazságügyi törvények módosításait kidolgozó Florin Iordache szociáldemokrata képviselő vezette parlamenti különbizottság is összeült egy utolsó rendváltoztatást végezve a törvénycsomagon. Az ellenzéki alakulatok szerint a végső szövegbe más is bekerült, mint amit az alkotmánybíróság az alaptörvénybe ütközőnek talált.
Amint a képviselőházi szavazás alkalmával a szenátus tagjai is jóváhagyták munkaprogramjuk meghosszabbítását, hogy mindhárom módosító jogszabályt el tudják fogadni. Az igazságszolgáltatás működését szabályozó 2004/304-es és a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) megszervezéséről és működéséről szóló 2004/317-es törvény módosításait viszonylag gyorsan letudták, előzőt 83 támogató szavazattal 35 ellenében, utóbbit 82:36 arányban. A tervezetek ellen A Nemzeti Liberális Párt (NLP), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (MRSZ) és a Népi Mozgalom Párt (NMP) szenátorai voksoltak. Némi vitát követően a bírák és ügyészek jogállását szabályozó 2004/303-as jogszabály módosításait is elfogadták 83:36 arányban. Mindhárom jogszabály esetében a Iordache-bizottságban előzőleg elutasított módosítások közül egy sem kapta meg a plénumban az elfogadáshoz szükséges szavazatszámot.
A különbizottság délelőtti ülésén mindhárom módosítási javaslatot pozitívan véleményeztek, kényelmes többséggel fogadva el a javaslatokat. A Florin Iordache vezette testület újabb üléséről nem derült ki, hogy miért volt rá szükség, miután a képviselőházban az alkotmánybírósági döntésekhez igazított változatot mindhárom törvény esetében megszavazta. A kormánykoalíció tagjai azt állították, hogy csak alkotmánybírák által kifogásolt részekkel foglalkoztak, az ellenzék szerint viszont az egész bizottsági munkával kapcsolatosan több kifogást is megfogalmazott. Az NLP, valamint az MRSZ honatyái szerint a testület által elfogadott módosítások egy része ellentétes korábbi alkotmánybírósági döntésekkel, illetve olyan szövegrészeken is változtatott a különbizottság, melyeknek nem volt köze a taláros testület döntéseihez a törvényekben, illetve nem sikerült tisztázni a túl általánosnak vélt meghatározásokat sem, sőt, egyes előírások még zavarosabbá váltak. Emellett kifogásolták, hogy az egész ülés felületesen és rendszertelenül zajlott. Raluca Turcan liberális képviselőházi frakcióvezető a plénum döntését követően jelezte: a rendellenességeket figyelembe véve újból az alkotmánybírósághoz fordulnak.
A szenátus által elfogadott javaslatok értelmében közérdekű információkká válnak a bírák és ügyészek jogállására, az igazságszolgáltatás és a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács megszervezésére, az ügyészségek és más közintézmények közötti együttműködésekre vonatkozó adatok. Emellett az igazságszolgáltatási tanács ügyészi szakosztálya hagyja jóvá a legfőbb ügyész, az korrupcióellenes ügyészség vezetőjének és a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság irányítójának javaslatait egyes ügyészségi részlegek megalakításával vagy feloszlatásával kapcsolatban. A módosítások közé belefoglalták többek között a bírák és ügyészek által elkövetett törvénysértéseket kivizsgáló ügyosztály létesítéséről szóló cikkelyt. Ennek értelmében az új ügyosztály a jogszabály érvénybe lépésétől számított három hónapon belül kezdi el tevékenységét, és átveszi azoknak az ügyeknek a kivizsgálását is, amelyekben a nyomozás már folyamatban van, és az új ügyészségi részleg megalakulásáig nem zárul le.
