Németország megkönnyíti a magasan szakképzett munkaerő beáramlását külföldről, egyebek között az Európai Unió kelet-közép-európai tagállamaiból. Az erre vonatkozó, Wolfgang Schauble belügyminiszter és Olaf Scholz munkaügyi miniszter által közösen kidolgozott akcióprogramot tegnap hagyta jóvá a berlini kormány. A program — amely a legszakképzettebb munkaerőt, elsősorban a műszaki értelmiséget foglalkoztató területeken a munkaerőhiány megszüntetését célozza — 2009. január 1-jén lép életbe.
A magasan szakképzett munkaerő jövőbeni könnyebb befogadása érdekében a kormány arra tett javaslatot, hogy az eddig meghatározott éves minimális munkabért az érintett munkakörökben az eddigi 86 400 euróról 63 000 euróra csökkentsék. A terv szerint az eddig átmeneti időre — úgymond — ,,megtűrt", elsősorban diplomás szakemberek, mérnökök, továbbá kutatók meghatározatlan ideig szóló letelepedési engedélyt kapnak, feltétel ugyanakkor, hogy előtte legkevesebb két évet dolgoztak tanult szakmájukban. A rendelkezés az Európai Unió 2004-ben csatlakozott kelet-közép-európai tagállamaira is vonatkozik. A szóban forgó országokból Németország kezdettől fogva korlátozta a munkavállalást, s a közelmúltban a kabinet már előzetesen úgy határozott, hogy a korlátozást 2011-ig fenntartja. A legmagasabban képzett munkaerő tekintetében ugyanakkor most új helyzet állt elő, miközben a kormány leszögezte: a nem szakképzett munkaerő vonatkozásában a szigorú korlátozást 2011-ig meghosszabbítja.
Nem kielégítőnek nevezte és bírálta a tegnapi kormánydöntést Ludwig Georg Braun, a Német Ipari és Kereskedelmi Kamara elnöke. Braun szerint a szabad munkavállalás korlátozásának teljes feloldására lenne szükség a később csatlakozott uniós tagállamokból. ,,Sokkal több bátorság kellett volna, Németországnak, ugyanis nem csupán akadémikusokra, hanem szakmunkásokra is szüksége van" — hangoztatta egyebek között Braun.
Az EU 2004-ben történt bővítésekor a régi tagállamok a munkaerőpiac védelme érdekében maximálisan hét évre szóló, úgynevezett átmeneti korlátozásra kaptak lehetőséget. Németország mindeddig élt a teljes korlátozással, s így a tegnapi döntés az első enyhítést jelenti.