A Down-szindrómás gyermekek fejlesztését és befogadását szorgalmazó Philadelphia Pro Familia Support Egyesület által kezdeményezett, hatodik alkalommal megszervezett Fogadd el, fogadj el program keddi sepsiszentgyörgyi záróeseményén a fogyatékkal élőkkel szembeni szemléletük megváltozásáról és saját érzelmeikről beszéltek a részt vevő diákok. A Székely Mikó Kollégium dísztermében tartott rendezvényre több helyi iskolából érkeztek diákcsoportok, amelyek tanítói fontosnak tartották, hogy tanítványaik találkozzanak a mássággal, a sérült gyermekeket befogadó közösségekkel.
Lazăr Klaudia, a Philadelphia egyesület elnöke röviden beszámolt szervezetük tevékenységéről, majd a Fogadd el, fogadj el programról elmondta, a megyei közegészségügyi igazgatósággal és az Írisz Házzal együttműködve szervezik az integrációs ismeretbővítő tevékenységeket. A program hat hete alatt a diákok elméleti ismereteiket bővítették fogyatékosság témakörben szakemberek segítségével, erre irányultak a különböző szituációs szerepjátékok is, és az Írisz Házban találkoztak felnőtt fogyatékkal élőkkel. A tegnap lezárult programban a Székely Mikó Kollégium és a Református Kollégium egy-egy negyedik osztálya vett részt, s bár utóbbi közösség ötödik éve tapasztalja, hogy mit jelent egy Down-szindrómás osztálytárs, fontosnak tartották, hogy még többet megtudjanak a sérültek világáról. A zsúfolásig megtelt terem diákokból, pedagógusokból és szülőkből álló közönségének elmondták: Laura egész lénye csupa szeretet, megtanulták, hogyan segítsék, megtapasztalták, hogy lassabban, de mindent el tud végezni, ami a feladata. Az elmúlt hetekben rengeteg új dolgot tudtak meg a különböző típusú fogyatékosságokról, a sérült emberek világáról, arról, hogy el tudnak végezni egyetemet, önállóan élhetnek, munkát vállalhatnak. Wagner Erika, az osztály tanítója elmondta, ötödik éve segítik Laurát, a program megerősítette őket abban, hogy amit tesznek, az jó.
Berekméri Annamária, a Református Kollégium igazgatója azt hangsúlyozta, olyan világot kell építeni, ahol mindenkit a saját egyénisége alapján értékelnek, Ágoston László megyei közegészségügyi igazgató pedig arról beszélt, ha a fogyatékkal élő gyermekeket speciális iskolában neveljük, felnőttként speciális munkahelyen dolgoznak, minden tekintetben speciális körülményeket teremtünk számukra, akkor nem várhatjuk el, hogy eligazodjanak a valós világban, ezért inkább az integrált nevelést szorgalmazza. Egyed Júlia református lelkész-vallástanár lapunknak elmondta: nevelési céljaik között szerepel az elfogadás és az, hogy mindenkire tisztelettel tekintsenek, a rendezvényre a Református Kollégium ötödik osztályával érkezett, mert fontosnak tartja, hogy tanítványai a valóságban is találkozzanak a mássággal. Berde Imola előkészítő osztályban tanít, mozgáskorlátozott tanítványa különös odafigyelést igényel, ő is azért vett részt diákjaival a tegnapi eseményen, hogy a gyermekeket érzékennyé tegye a másság elfogadása iránt.
Sipos Rozália érintett szülőként nézte, hallgatta a Székely Mikó Kollégium, a Református Kollégium, a Mikes Kelemen Elméleti Líceum, a Gödri Ferenc és a Nicolae Colan Általános Iskola diákjainak zenés-táncos előadását, kérdésünkre pedig azt mondta, nagyon jónak tartja a Fogadd el, fogadj el programot, mert gyermeke jobban érzi magát, szabadabban mozog olyan környezetben, amelyik elfogadja őt, megtanulja, hogyan segítsen neki. Ezt Zoltáni Emil édesapa is megerősítette, szerinte ez az érintett és az egészséges gyermekek javára is válik.
Kovászna megye óvodáiban, iskoláiban jelenleg közel nyolcszáz speciális nevelési igényű gyermek tanul, közülük kétszázan a sepsiszentgyörgyi Speciális Iskolában és alegységeiben (oltszemi iskola és egy-egy óvodai csoport Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen és Baróton), valamint azonos programmal három osztály működik a baróti Gaál Mózes Általános Iskolában, illetve négy osztály a kézdivásárhelyi Turóczi Mózes Általános Iskolában – tudtuk meg Bokor Attila speciális oktatásért felelős tanfelügyelőtől.
Közel ötszázan egyénileg integrált módon vannak beiskolázva hagyományos óvodában, iskolában, harminchat speciális nevelési igényű diák pedig a sepsiszentgyörgyi Puskás Tivadar Szakközépiskola öt szakosztályában tanul – mondotta. A szakember szerint az említett nyolcszáznál sokkal több gyermek érintett Háromszéken, de sok szülő nem kéri a szakértői szolgálat felmérését, ezek a gyermekek el sem jutnak a pályaorientációs bizottsághoz. Bár óriási szakemberhiány van a megyében – a szükséglet szerinti hetvennégy fejlesztő pedagógus helyett csak tizenketten végzik ezt a munkát iskolai tanácsadók, logopédusok, tanítók, tanárok segítségével –, egyetlen gyermeknek sem szabadna elvesznie azért, mert nem kapja meg a neki megfelelő fejlesztést – véli Bokor Attila.
