Ez azért nem kedvező a magyarság számára, mert a négyből egy kerületben a román lakosság van (enyhe) többségben — a helyhatósági választások során azonban ugyanezen a területen az RMDSZ nyert (szintén enyhe többséggel), tehát ,,mozgósítás kérdése" a négy magyar képviselői tisztség megszerzése. A négy kerület a következő: Sepsiszentgyörgy városa, a sepsiszéki falvak és Erdővidék Baróttal együtt, Kézdiszék külön, Bodzavidék és Orbaiszék közösen — itt kell majd összeszednie magát a magyarságnak. De máshol sem feltétlenül biztos a befutó hely, és erre Márton Árpád a 75 százalékban magyar lakosságú Sepsiszentgyörgyöt hozta fel példaként: itt egy esetleg induló MPP-s jelölt elviheti a szavazatok többségét, tehát a 25 százalékos román tábornál kevesebb marad az RMDSZ-nek, és ha az MPP nem szerez hat képviselői és három szenátori helyet (amire a helyhatósági választásokon elért eredményei alapján nincs esélye), és nem jut be a parlamentbe, a rá leadott szavazatok elvesznek: így lehet román képviselője egy túlnyomóan magyar ajkú választókörzetnek. A szomszédos Hargita megyében hasonló a helyzet, ott Maroshévíz központtal jött létre egy román többségű választókerület. Ami pedig az összképet illeti, ha a magyarság ugyanolyan arányban jelenik meg a parlamenti választásokon is, mint a románok, vagy mint 2004-ben tette, az RMDSZ megőrizheti mandátumainak számát a következő törvényhozásban is. Emlékeztetőül: a képviselőket egy, a szenátorokat két körzetben választjuk meg az ősszel.