Nagy műveltségi vetélkedőDani, a dinoszaurusz az élen

2018. április 6., péntek, Nyílttér

Honnan származik a bejgli? Melyik a világ legnagyobb szobra? Mit véd a lapos csont? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket kellett megválaszolniuk a diákoknak a 6. Nagy Műveltségi Vetélkedőn, amelyet egyévi kihagyás után március 24-én Sepsiszentgyörgyön tartottunk meg.

A versenyen a nevezett 15 csapatból tizennégyen jelentek meg. Az első fordulóban minden résztvevőnek egy ritmusos verssel (slammel) kellett bemutatkoznia, amelyet előzetesen is megírhattak. Minden csapat ,,slammel az árral” küzdött, hogy minél több pontot gyűjtsön össze, és a versenyzők példáján felbuzdulva Demeter Hunor, a vetélkedő műsorvezetője és egyben főszervezője egy slamsorral – ,,Minek a papír és a ceruza, ha már van technológia” – konferálta fel a vetélkedő fénypontját, a kvízt, amely 50–50 kérdést tartalmazott a művészetek és a tudományok területéről. Idén a kvíz egy applikáció segítségével zajlott, amint azt sejthettük Hunor felvezetőjéből is. A játék alatt óriási volt a feszültség, minden arcon látszott a száz százalékos figyelem, és egy-egy helyes válasz láttán óriási örömujjongás tört ki, esetenként pedig megrökönyödések. Az első forduló után rövid szünet következett, hogy a zsűri összeadja a pontszámokat, és kiderüljön, melyik négy csapat számára ért véget a verseny.

A szünet és a részeredmények kihirdetése után szomorú percek következtek, hisz a pontok alapján az utolsó négy helyezett csapat (Mester Hármas, Settenkedők, Bármi Áron gyermekei és a Berde Kockák) nem folytathatta tovább a versenyt. A második fordulóban került sor az öt másodperces megmérettetésre, amelynek során a csapatok kettesével versenyeztek egymás ellen. A résztvevőknek fel kellett sorolniuk három dolgot a megadott témakörben öt másodperc alatt, és ha nem sikerült, az ellenfélcsapat elrabolhatta a kérdést. Az a csapat kezdhette hamarabb, amely elsőként nyomta meg a csengőt. Ezután a Tabu nevet viselő játék következett, amelynek a lényege, hogy a versenyzőknek szavakat kellett körülírniuk úgy, hogy társaik ki tudják azt találni. Ám volt nehezítő tényező is: bizonyos tabuszavak, amelyeket nem használhattak a körülírók. E forduló után részeredményeket hirdettek ismét, hisz a döntőbe csak a négy legmagasabb pontszámot gyűjtött csapat juthatott be: a Killer Queen, a 2EZ4US, a Dani, a dinoszaurusz és a Vonal. A végső megmérettetésre egy még érdekesebb játékot találtak ki a szervezők, a neve: Ki vagyok én? Híres emberek fotóját nyomtattuk ki, az egyik csapattagnak fel kellett emelnie a képet, a csapat többi tagjának pedig el kellett magyaráznia, ki is az illető, s miután ez megtörtént, a képet tartó játékosnak ki kellett mondnia hangosan a személy nevét. Ha ez sikerült, akkor jöhetett a másik csapattag, és ő vehette fel a következő álarcot. Itt „vérre ment a játék”, a csapatok fejében már a győzelem járt, és minden agytekervényükkel arra koncentráltak, hogy minél több helyes választ produkáljanak, hogy a végén az ő fejükön pihenjen a babérkoszorú. 10 feszült és izgalmas perc elteltével – mivel ennyi volt a játékidő – a zsűri összeült, hogy felállítsák a végső sorrendet.

A 6. Nagy Műveltségi vetélkedő első helyezettje a Dani, a dinoszaurusz csapat lett, akik 300 lejjel és rengeteg ajándékkal, na meg persze tudással gazdagodtak, másodikként a Vonal csapat végzett, akik 200 lej és egyéb értékes ajándékok tulajdonosai lettek, míg a harmadik díjat a Killer Queen csapat nyerte el a 100 lejjel és a hasznos ajándékokkal együtt. Az első három helyezett mellett ajándékcsomagot vehetett át a pontszámok alapján következő hat csapat is: Csókakői csipet csapat, 3 szál spártai, Rebell, Unicock, Térdkalács, Babszemek és 2EZ4US.

Nem csak a versenyzők térhettek gazdagabban haza, a szervezők is rengeteg tapasztalattal, az együtt eltöltött boldog percekkel megrakott tarisznyával zárták a rendezvényt. Mindez azért fontos, mivel idén a Nagy Műveltségi Vetélkedőt a DOFE programban részt vevő fiatalok szervezték meg saját korosztályuk számára. A Demeter Hunorral való beszélgetésből kiderült, hogy bár kemény munka áll a szervezésben, hisz már januárban elkezdték a vetélkedő forgatókönyvének megírását, mégis minden percét élvezték annak. Elmondta, hogy közös munka volt, céljuknak tekintették, hogy olyan versenyt szervezzenek, ahol fontos a tudás, viszont a résztvevők jól is szórakoznak.

A szervező fiatalok céljukat elérték, ezt támasztották alá az első helyezettek szavai, akik hangsúlyozták, hogy nem csak az első hely jelent felemelő érzést számukra, hanem az is, hogy a vetélkedő ideje alatt nagyon jól érezték magukat, éppen ezért jövőre is szeretnének benevezni, és ajánlani fogják diáktársaiknak is.

Turulmadár Ifjúsági Iroda

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 522
szavazógép
2018-04-06: Magazin - :

Őrület vagy szabadság? (Reflex4 Sepsiszentgyörgyön)

Egy őrült naplója – Keresztes Tamás egyéni előadása
2018-04-06: Nyílttér - :

Az utca hangja

JÁGER ÁRPÁD, Felsőrákos. Tavasszal, amikor a Kormos kivirágzik, milliónyi fényben, színpompában játszik. Így van ez minden víznövekedés alkalmával. A part menti bokrok és fák fel vannak díszítve a műanyagok, rongyok, kacatok minden színárnyalatával. A tavaszi szél szépen hintáztatja ágaikat, az egész látvány az emberi hanyagságról és nemtörődömségről kiabál. Kedves fentebb lakó székelyek, ez a sok szemét maguktól jön le – de ne postázzák nekünk a patakkal, hiszen a Tega elhordja. Habár minálunk sem jobbak az emberek, és amit itt dobálnak be, azt az Olt viszi tovább... Az idén nem csupán Köpecen volt baj, nálunk is kiöntött a hegy vize, a falu első felét veszélyeztetve. Mivel a régi sáncok nem tudták elnyelni, ment, amerre lejtőt kapott, ki a termőföldekre, az összes szeméttel együtt. Hogy nálunk mikor lesz kanalizálás, csak a jó Isten tudja, hiszen a mellékutcák nincsenek telekkönyvezve, és enélkül nem lehet. Amúgy is lassan haladnak a dolgok, egy 21 éves gátszakadást a Rika patakán, a híd és a Kormos között a mai napig sem tudtak megjavítani, minden évben homokzsákokkal tömjük el a rést. Ez valakinek szégyene, és csak remélni tudjuk, hogy az 1997-es árvíz, amikor a falu elején méteres víz állt, nem ismétlődik meg. Szigorúbb ellenőrzést kell tartaniuk az erre hivatottaknak, mert a baj hamar bekövetkezik, és az anyagi kár nem minden, emberi életek is veszélybe kerülhetnek.