JÁGER ÁRPÁD, Felsőrákos. Tavasszal, amikor a Kormos kivirágzik, milliónyi fényben, színpompában játszik. Így van ez minden víznövekedés alkalmával. A part menti bokrok és fák fel vannak díszítve a műanyagok, rongyok, kacatok minden színárnyalatával. A tavaszi szél szépen hintáztatja ágaikat, az egész látvány az emberi hanyagságról és nemtörődömségről kiabál. Kedves fentebb lakó székelyek, ez a sok szemét maguktól jön le – de ne postázzák nekünk a patakkal, hiszen a Tega elhordja. Habár minálunk sem jobbak az emberek, és amit itt dobálnak be, azt az Olt viszi tovább... Az idén nem csupán Köpecen volt baj, nálunk is kiöntött a hegy vize, a falu első felét veszélyeztetve. Mivel a régi sáncok nem tudták elnyelni, ment, amerre lejtőt kapott, ki a termőföldekre, az összes szeméttel együtt. Hogy nálunk mikor lesz kanalizálás, csak a jó Isten tudja, hiszen a mellékutcák nincsenek telekkönyvezve, és enélkül nem lehet. Amúgy is lassan haladnak a dolgok, egy 21 éves gátszakadást a Rika patakán, a híd és a Kormos között a mai napig sem tudtak megjavítani, minden évben homokzsákokkal tömjük el a rést. Ez valakinek szégyene, és csak remélni tudjuk, hogy az 1997-es árvíz, amikor a falu elején méteres víz állt, nem ismétlődik meg. Szigorúbb ellenőrzést kell tartaniuk az erre hivatottaknak, mert a baj hamar bekövetkezik, és az anyagi kár nem minden, emberi életek is veszélybe kerülhetnek.
Szemétgyűjtő patak Háromszéken. Mi magunk szennyezzük saját környezetünket. Nagy D. István felvétele
BAJNA FERENC, Sepsiszentgyörgy. Tisztelt Kovászna és Hargita megyei prefektúrák, sepsiszentgyörgyi, kézdivásárhelyi és székelyudvarhelyi önkormányzatok, mivel a tévé híradásaiból és zászlóvitáiból ez nem derült ki, utólag is szükségesnek tartom megjegyezni, hogy a román sajtó felháborodása a március 15-én fellobogózott, illetve -szalagozott városok miatt vihar egy pohár vízben. Ha ugyanis kicsit utánanéznek, még a románok is megtudhatják, hogy a magyar nemzet és a magyar állam zászlaja nem azonos, előbbi egyszerűen piros-fehér-zöld (és ezek az összmagyarság színei, azaz a határokon kívül élőké is), utóbbi közepén koronás címer látható. A következő zászlócirkusz előtt arra is szeretném felhívni a figyelmet, hogy az Európai Unióban a nemzetiségek jelképhasználata törvény által biztosított jog!
GYÖRGY ÁRON, Sepsiszentgyörgy. Olvasom az újságban, hogy román honfitársaink berzenkednek a városi tanács azon határozata ellen, amellyel a Szent György térről az 1956-os emlékparkba költöztetik a városnapok egyik színpadát. Még tüntetést is szerveztek egy ortodox lelkész vezetésével, Rodica Pârvan szociáldemokrata tanácstag hathatós közreműködésével. Nem értjük, hogy a már régóta itt élő asszonyság honnan hozta és hogyan táplálja magában ezt az esztelen gyűlöletet a székely-magyarság ellen, de ha hívő keresztény, legalább az ortodox húsvét előtt tarthatna némi önvizsgálatot, mert Jézus Krisztus szeretetre tanította az embereket, nem az etnikai gyűlölet szítására... És ha van ideje, az ünnepek csendjében tanulmányozhatná a történelmet is – megtudhatná belőle, hogy mi, magyarok országalapítók vagyunk ezen a földön. Vagy elgondolkodhatna azon, hogy Ukrajnában a piros-sárga-kék zászlók lobogtatói ugyanúgy járnak, mint mi itt, a Székelyföldön a kék-arany zászlónkkal. Úgyhogy lassabban az ultranacionalista indulatokkal!
