Délelőtt a kovásznai ifjúsági fúvószenekar Kertész Barna vezényletével fújta a toborzót. A délben kezdődő istentiszteletre megtelt a református templom. Kiss-Rigó László, a Szeged-Csanádi Egyházkerület római katolikus püspöke igehirdetése után a központban lévő Csoma-mellszobor köré sorakozott az ünneplő gyülekezet. A megszokott módon helyi kisiskolások mutattak be rövid műsort Kosztándi Annamária irányításával.

Szebeni Zsuzsa, a Balassi Intézet Magyar Kulturális Központ sepsiszentgyörgyi irodájának vezetője beszédében kiemelte: Kőrösi Csoma Sándornak – minden körülmény között kitartó magyar jellemével – helye van a világ legnagyobb szellemiségeinek pantheonjában.

Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke beszédében a székely-magyar nép másságát magyarázva mondta: „valószínű, hogy egy megfoghatatlan keleti misztikum, amit több mint ezer esztendővel ezelőtt hoztunk ide magunkkal a Kárpát-medencébe. Egy belső iránytű” – fogalmazott. A székely népnek saját álmát kell követnie, még ha ezért magas tandíjat is kell fizetnie – mondta. A székely nép álmát a gazdag és erős Székelyfölddel azonosította, amelyet a magukban bízó emberek építenek maguknak.

A felszólalásokat követően az emlékezés koszorúit helyezték el a Csoma-mellszobornál, majd a kovásznai fúvósok kíséretében a székely himnuszt énekelték az egybegyűltek.

A Csoma-emlékháznál Gazda József mondott záróbeszédet. Fotó: Kovászna Megye Tanácsának sajtóirodája

A műsor a Csoma-emlékháznál folytatódott. Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete a magyar kormány nevében köszöntötte a jelenlévőket. Beszédében értékelte a Kőrösi Csoma Sándor Egyesület munkásságát, külön kiemelve Gazda József elnök hozzáállását. „Kőrösi Csoma Sándor megtermékenyítően hatott a magyar tudományos gondolkodásra, az az örökség, amit hátrahagyott. Az a sokat emlegetett négy láda tele könyvekkel és kéziratokkal, melyek egy része hazajutott, másik része Calcuttában kutatható, valós kincsesbányája a magyar tudományos életnek, a magyar Kelet-kutatásnak, évről évre lehet belőle inspirálódni. Ezért fontos, hogy itt, Kovásznán ilyen mélységben és ilyen intenzitással, a konferencia által ápolják a magyar Kelet-kutatás hagyományát” – értékelte a Csoma-napok fontosságát a nagykövet.

A hagyományhoz híven idén is sor került a Csoma-emlékérmék átadására. Idén posztumusz kaphatta meg a Csoma-kutatásban és népszerűsítésében való munkáért járó kitüntetést Kubinyi Anna és Gazdáné Olosz Ella, az érmeket gyermekeik vették át.

Vinczeffy László és Szabó Etelka méltatta a néhai művészek munkásságát.

Vinczeffy László méltatta a Csoma-emlékéremmel kitüntetett Kubinyi Anna textilművészt. Bokor Gábor felvétele

Mindkét beszédben hangsúlyt kapott, hogy az elhunyt művészek Csoma szellemiségében éltek, alkottak, műveikben több ízben is megelevenítették a nagy előd alakját, személyiségét.

Az idei Csoma-napok záróbeszédében Gazda József a Csoma-kultusz lángjának éltetésére biztatta a hallgatóságot. Kőrösi Csoma Sándor nemcsak a kőrösieké, hanem egész Háromszéké, az egész magyarságé is, ezért kell közösen tovább éltetni a lángot – fogalmazott. A Csoma-napok főszervezője köszönetet mondott mindazoknak, akik támogatták a Kőrösi Csoma Sándor Művelődési Egyesület által szervezett eseményt, az intézmények mellett említve az egyesület tagjait, illetve a lelkes csomakőrösieket is.