A Cseh-Szlovák Szövetségi Köztársaság ellen irányuló provokációnak, egyszersmind terméketlen lépésnek minősítette csütörtökön Miroslav Kusy szlovák politológus azt a tizenhat évvel ezelőtti eseményt, amikor Pozsonyban Vladimír Meciar vezérletével kinyilvánították Szlovákia függetlenségét, s amiről az évfordulón az ország különböző pontjain minden évben hatalmas máglyákkal emlékeznek meg.
Az idei máglyagyújtó ünnepségsorozatot a kormány most már a vegyesen lakott területekre is kiterjesztette. Az első örömmáglyát csütörtökön este személyesen Robert Fico miniszterelnök lobbantja fel az érsekújvári járásban fekvő Bánkeszin, majd másutt, így Révkomáromban is máglyákat gyújtanak. A TASR szlovák hírügynökség megkeresésére nyilatkozó Kusy szerint ez a nap azon nacionalista erők mindenkori ünnepe, amelyek az egykori Csehszlovákia szétverésén mesterkedtek. Maga a tizenhat évvel ezelőtti esemény Kusy szerint azért volt képtelenség, mert egy létező független állam (Cseh-Szlovákia) egy részének függetlenségét deklarálta, s fordult ily módon a föderáció ellen. Hasonló történt 1918. október 30-án, amikor — két nappal Csehszlovákia megalakulása után — hasonló szlovák erők a martini (turócszentmártoni) deklarációban, a nemzetek önrendelkezése mellett hitet téve létrehozták a (szlovák parlament szerepét betöltő) Szlovák Nemzeti Tanácsot (SNR). Kusy — Václav Havel egykori főtanácsadója — emlékeztetett, hogy a tizenhat évvel ezelőtti szlovák lépés igencsak meglepte a cseheket, ,,ez volt az oka az akkori cseh-szlovák szövetségi államfő lemondásának is", mert ami Pozsonyban történt, azt Havel a köztársaság szétverésének tekintette. A szlovák nyilatkozat mindössze figyelemfelkeltő okiratnak minősült, szemben a tényleges jogi nyomatékkal bíró alkotmánnyal, ezért ez a nap csak az egykor Cseh-Szlovákia szétverésére készülők emléknapjának tekinthető. Miroslav Ábelovsky, ellenvéleményt nyilvánító jogász, akkori parlamenti képviselő szerint a tizenhat évvel ezelőtti deklaráció azt jelezte, hogy dugába dőltek az igazságos szövetségi államhoz fűzött remények. ,,Nem gondolom, hogy provokáció lett volna" — mondta ugyancsak a TASR-nek az egykori honatya, emlékeztetve arra, hogy mindig is megoszlottak a vélemények azzal kapcsolatosan, hogy miként is nézzen ki két egyenrangú nemzet szövetségi állama, ami azonban a szövetségi Cseh-Szlovákiában már csak azért sem valósulhatott meg, mert az egyik, a szlovák volt a kisebb, ,,márpedig nekünk, szlovákoknak e tekintetben rosszak voltak a történelmi tapasztalataink, mivel a szlovák kisebbként mindig alárendelt volt" — mondta a gyakran emlegetett ,,ezeréves magyar elnyomásra" utalva a volt szlovák honatya.
