Mind a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE), mind pedig a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem szenátusa megszavazta a két oktatási intézmény egyesülését. A fúziót az erdélyi magyar pártok ellenzik, az RMDSZ a MOGYE multikulturális jellegének a felszámolására, a magyar oktatás meggyengítésére irányuló kezdeményezésnek minősítette az egyetemegyesítés szándékát, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) csakis az önálló magyar orvosi és gyógyszerészeti egyetem visszaállítását tartotta elfogadható megoldásnak. A Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület tüntetéssorozatot szervez a két egyetem összevonása ellen tiltakozva.
A szerdai szavazáson a magyar tagozat a MOGYE szenátusi üléséről való távolmaradással kívánta nyomatékosítani, hogy ellenzi az egyetemegyesítést – tájékoztatta az MTI-t Nagy Előd rektorhelyettes. Az egyetem döntéshozó testületében azonban a magyar tagozat képviselői az egyharmados arányt sem érik el, így nélkülük is határozatképes maradt a testület. Leonard Azamfirei rektor meglepőnek nevezte a magyar tagozat távolmaradását. Hozzátette: próbálta megmagyarázni a magyar tagozatnak, hogy nincsen okuk aggodalomra, sem a magyar oktatóknak, sem a magyar hallgatóknak nem származik hátránya a fúzióból. „Egészen biztos, hogy a döntésük hátterében akadémián túli okok állnak” – jelentette ki a rektor.
Az Agerpres hírügynökség jelentése szerint a szenátus végül ellenszavazat nélkül, három tartózkodással fogadta el a Petru Maior Egyetem bekebelezésére vonatkozó nyilatkozatot.
A Petru Maior Egyetem szenátusa egyetlen ellenszavazattal döntött az összevonásról. A tényleges egyesülésre 2019 őszén kerülhet sor, ha az oktatásügyi minisztérium is jóváhagyja ezt.
Az elfogadott dokumentum szerint az egyesülés a Petru Maior Egyetemnek a MOGYE általi bekebelezésével történik.
Az így létrejövő tanintézet a Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológai Egyetem nevet fogja viselni.
A dokumentum melléklete szerint az egyesüléssel a felsőoktatás hatékonyságát, versenyképességét, nemzetközi láthatóságát és az intézmény gazdaságos működtetését szeretnék elősegíteni. A dokumentum leszögezi, hogy az új intézmény megőrzi a MOGYE multikulturális jellegét, „és mindent megtesz a román, magyar, angol és más világnyelveken való oktatás konzerválásáért”.
A magyar tagozat vezetői többek között azért ellenzik az egyesülést, mert ez az egyetem nevének a megváltoztatásával járna, és kétessé tenné az oktatási törvény multikulturális egyetemek számára megfogalmazott követelményeinek alkalmazását. A 2011-ben elfogadott jogszabály név szerint felsorolja azokat a multikulturális egyetemeket, amelyeken a kisebbségek nyelvén is oktatnak, és ezek számára sajátos követelményeket is támaszt. A felsorolásban a MOGYE is szerepel.
Az RMDSZ állásfoglalásban tiltakozik a két egyetem egyesítése ellen.
„Egyértelmű számunkra, hogy ez a lépés a magyar nyelvű képzés megszűnéséhez vezet a következő években” – áll a Kelemen Hunor által jegyzett állásfoglalásban, amelyben az RMDSZ elnöke reményét fejezte ki, hogy „az elmúlt időszakban felgyűlt szakmai érvek és józan hangok a MOGYE vezetőségét is jobb belátásra bírják”.
Az RMDSZ közölte: kiáll a magyar oktatók és diákok mellett, álláspontjukat fenntartja, velük együtt tiltakozik, a bekebelezés ellen pedig minden lehetséges eszközével fellép.
Az EMNP országos elnöksége elfogadhatatlannak tartja a MOGYE beolvasztását a román tannyelvű Petru Maior Egyetembe, egyetlen elfogadható lehetőségnek a MOGYE önállósága biztosítását tartják, „hiszen erdélyi magyar közösségünk fennmaradásának legfőbb záloga önálló intézményrendszere”, ezért felszólítják Románia kormányát és az azt támogató RMDSZ-t, hogy „mindaddig ne hagyják jóvá a két egyetem összevonását, amíg a magyar kar vezetőivel egyetértésben létre nem jön az önálló magyar orvosi és gyógyszerészeti egyetem” – áll a Szilágyi Zsolt pártelnök által jegyzett dokumentumban.
A Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület elnöke, Ádám Valérián közleményében felidézi: az április 16-ára összehívott egyeztető fórumon a magyar oktatók egyöntetűen elutasították a két felsőoktatási intézmény egyesítését, a szenátus mégis az összevonás mellett döntött, kihasználva, hogy többségben vannak a román nemzetiségű tagok. Az egyetemegyesítés ellen tüntetések sorozatát szervezik, tiltakozásukat április 28-án a marosvásárhelyi kormányhivatal előtt kezdik, ezt követően Bukarestben a külügyminisztérium, majd az oktatási minisztérium elé szerveznek egyhetes tüntetést, végül tájékoztató felvonulást tartanak 11 európai uniós állam parlamentje előtt és közel 30 európai uniós orvosi és gyógyszerészeti egyetem előtt.
A tüntetés addig tart, ameddig megvalósul az etnikai diszkrimináció nélküli, egyenlő esélyt adó akadémiai hozzáállás az egyetem szenátusában, és létrejönnek az anyanyelvű főtanszékek – jelentette ki Ádám Valérián.
A MOGYE kizárólag magyar tannyelvű intézményként alakult 1945-ben. Az intézményben a kommunista pártvezetés szóbeli utasítására vezették be 1962-ben a román nyelvű oktatást is, amely fokozatosan háttérbe szorította a magyar orvosképzést. Ma az egyetem vezetőtestületei a román oktatók kétharmados többségével működnek, és a magyar tagozat elsorvasztására törekednek.
