Péntek délután négy óra. Tanév közben az egyik csúcsforgalmi időpont, ezen a meleg áprilisi napon azonban nem kényszerülünk hosszas várakozásokra a megyeszékhely utcáin, habár elég nagy a nyüzsgés. Antal Árpád polgármesterrel városnéző körúton vesszük számba Sepsiszentgyörgy megoldott és megoldásra váró gondjait.
A felső negyedek
A régebb külső-Váradi, újabban Aschermann Vendrei Ferenc utcával kezdjük. Új aszfalt visz hátra az Őrkő előtti tömbházakig, és le a Május 1. utcáig is, járdákkal, kijelölt parkolóhelyekkel, új lámpákkal.
A megújult Konsza Samu utca
A tömbházak előtti fal tavaly tűnt el, a következő terv – amire már nyert az önkormányzat európai uniós támogatást – a város legszegényebb, zsákszerű negyedének megnyitása, átjárhatóvá tétele a Sugásfürdő felé vezető szekérút korszerűsítésével.
A polgármester szerint ez segítene bekapcsolni az ott élőket a nagyobb közösség vérkeringésébe, kikezdené azt a láthatatlan falat, ami még elválasztja egymástól a nagyon rossz és a jobb körülmények között élőket.
A Tavasz utca. Ez is poros, kövezett, gödrös hely volt, néhány éve pedig rendezett, kellemes részévé vált a felső városrésznek, széles járdákkal, zöldövezetekkel, biciklisávval – egyedül az csúfítja el, hogy a felső felén sok kerítés tetejét díszíti szögesdrót; ezeket térfigyelő kamerákkal szeretnék kiváltani. Jót tett a környéknek a hajdani leányblokk felújítása, s miután a Kertész, Fecske és Sas utca korszerűsítése befejeződik – ezek mind az idénre tervezett munkálatok – itt csak a Gólya utca belső fele marad későbbre. Fennebb a Hóvirág utcán sem kell már sarat taposni, és a Kolcza negyed két leghosszabb utcáján is sima a burkolat. Itt már helyenként lehetetlenül keskenyek a járdák, de „így adták a telekviszonyok”, a szinte húsz éve készített övezeti városrendezési terv.
A város legújabb, leggazdagabb negyedének képét a Kolcza-gödörbe dobált szemét rontja – akit elkapnak, azt megbüntetik érte, de „nem lehet mindent bekamerázni”...
A Szemerja negyedben kukázók bóklásznak: ez is a városképhez tartozik. Itt a Domb utca felújítását tervezik, és a „dollárpiac” újraszabását. Egy bevásárlóközpontot képzeltek el, mert a meglévők mind a város túlsó végén vannak; a beruházó feladata lenne a szomszédos gondozatlan, sáros, gödrös parkoló kiépítése, és annak a néhány őstermelőnek is biztosítani kell az eladási lehetőséget, akik ott szokták értékesíteni a házuk tájáról kikerülő zöldségeket. A Testvériség utca elkészült, az Ifjúság sétányon dolgoznak. A stadion szépüléséhez illő módon a Stadion utca is új aszfaltot, helyenként új járdát is kap a közeljövőben, és a Vasile Goldiş is, ahogy a Kisstadiontól a nehéz gépek elvonulnak. A sokak szerint túlságosan utcára rúgó új épületekről a polgármester annyit mond: így fértek el azok a funkciók, amelyeknek helyet kellett teremteni; az alsó szinten egyébként fedett parkoló lesz.
Tervekben nincs hiány
Régóta esedékes az Andrei Şaguna utca felújítása, ez az idén elkezdődik, a Táncsics Mihály utca azonban még tervben sincs. A László Ferenc utcában viszont már megkezdődtek a munkálatok. A Kós Károly utca folytatásáról még tárgyalnak a kivitelezővel, eddig a vitás kérdések 80 százalékát rendezték; ha nem sikerül megegyezni, perre kerül sor.
A szintén meglehetősen lerongyolódott Gyár és Cigaretta, de a Jókai Mór, Rózsa utca, Grigore Bălan út és Nicolae Iorga utca felújítására annak az uniós pályázatnak a részeként kerül sor, amely a város közlekedési stratégiájával kapcsolatos. Ide tartozik a Multi-trans székhelyének elköltöztetése, új, környezetbarát buszok beszerzése és a járatok bővítése is.
Ide épül majd az új művészeti központ
A központi piac mellett a következő években nagy változások lesznek, a magyar állam támogatásával új kulturális negyed jön létre a jelenlegi elhanyagolt területen, a Tamási Áron Színház, a Bod Péter Megyei Könyvtár és az Erdélyi Művészeti Központ közös székházával, és természetesen parkolókkal. Ugyancsak a művelődést fogja szolgálni a Design Bank, amit a Román Nemzeti Bank (BNR) volt székházában – a felújított mozival majdnem szemben – hoznak létre hamarosan. Az épület tulajdonjogát néhány éve szerezte meg az önkormányzat. A belvárosba megálmodott emeletes parkolóházakról sem mondtak még le, habár az egyik helyszínen – a Bodok Szálloda mögött – még nem sikerült egyezségre jutni a szomszédos adventista egyházzal; a másik a Tavaszi Sándor utcában lenne, ehhez még keresik a pályázati forrást.
Egyelőre az utcákról lekopott festéseket szeretnék pótolni, e célból saját gépet vásárolt az önkormányzat, amelyet májusban már használni akar. Ugyancsak a város – még ezután létrejövő – saját cégének feladata lesz a billenő járdakövek és más kisebb javítások elvégzése is
A sokakat bosszantó hullámzó járdák azért ilyenek, mert a törvény értelmében a kapubejáratokat le kell engedni – magyarázza a polgármester, aki elismeri, hogy néhol ez biciklivel nehezen használható felületet eredményez (például a Csíki utca belső részén és az árkosi úton), de arra is felhívja a figyelmet, hogy ahol a terep megengedi, ott kényelmesebb, kisebb a szintkülönbség.
Biciklisávok és terelőút
Biciklisávokra egyébként szükség van, és ahol lehet, ott ki is jelölnek új szakaszokat a kerékpárosoknak – hálózat idővel alakul ki, amikor ezek a sávok összeérnek. A tavaly elfogadott mobilitási tervnek ez is része, de csak lépésről lépésre fog megvalósulni.
Az Olt töltésén és körülötte az árterületen a Râmnicu Vîlcea városában székelő vízügyi hatóságé a döntés joga, neki köszönhetjük például a legelésző nyájakat és az ezeket őrző kutyákat, ami miatt a városlakók inkább elkerülik a folyó környékét. Pedig lenne igény a szabadidős tevékenységekre alkalmas területre. A töltésre Szotyortól a Sepsi Arénáig tervezett bickliútról volt egy egyezség, csakhogy ezt az EU nem fogadta el.
Ezen a távolságon, de nem ezen a nyomvonalon, hanem körbe Szépmező szélén fog megépülni a város terelőútja, amely Szotyor előtt ágazik ki az országútból, és a Sepsi Aréna mögött csatlakozik vissza.
Ez a kormány közlekedési stratégiájának része, a közlekedési minisztérium költségvetésében is szerepel, és az övezeti városrendezési tervre már meghirdették a közbeszerzést. Hosszú folyamat lesz, mert kisajátításokat is kell végezni, de legalább elkezdik.
Elhanyagolt műemlékek
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legszebb épületegyüttese a Dohánygyár, amely évek óta bezárt, és lassú romlásnak indult. Erre az önkormányzatnak elővásárlási joga van, de az értékes ingatlan nem eladó, habár a polgármester tudomása szerint a pénzügy zárolta a tulajdonos Galaxy Tobacco cég számláit.
A hajdani Hungária szállodáról azonban már hosszú évek óta tárgyalnak a Postával, és úgy tűnik, hogy végre elfogadják a tükörpalotában nekik felajánlott helyet a leromlott régi műemlék épületért cserébe.
Ha ez megtörténik, Sepsiszentgyörgy múltjának egyik fontos tanúja is megmenekül a pusztulástól, és ezzel együtt a belső városmagot is megnyitják – ez is fontos, folyton jegelt terve a városvezetésnek.
A jobb sorsra érdemes régi vágóhíd
Az egykori, jobb időket már látott, autószerelő műhelyként szolgáló vágóhíd megmentéséért egyelőre annyit tehetnek, hogy büntető adóval sújtották – ez meg is mozgatta a Román Autósklub vezetőségét, el is jöttek tárgyalni, csakhogy a csarnok állami tulajdonban van, és az állam nem sok érdeklődést mutat iránta. A legnagyobb állami beruházás Sepsiszentgyörgyön a kitartóan bővülő csendőrlaktanya...
Megszerezték és felújították viszont a Bene-házat, amely a Vadászmúzeumnak ad otthont.
Az alsó városrész
A főút. A Szent György tér felújítását is az új uniós pályázatba foglalták – az előző években a Kálvin tér, a Turul tér és a Kút tér szépült meg, új szobrok is emelik a hatást – , és tervezik a 1918. December 1. utca belső részének újraaszfaltozását is. A gyalogátjárókhoz villogó táblákat szereltek, ez a járókelők biztonsága miatt fontos. A Széchenyi téren valószínűleg marad a villanyrendőr: bár szó volt körforgalom kialakításáról is, és ez a változat Antal Árpádnak jobban is tetszik, a majdani új buszok pontos időbeosztása miatt szükség van a jelzőlámpákra; ezeket számítógépes rendszer köti majd össze a buszjáratokkal.
Idén az Ág utca felújítását is meg akarják kezdeni, és ezzel együtt új parkolót alakítanak ki az Ág és a Gyár utca között.
A járdák szélét az egyik oldalon annyira megemelik, hogy ne lehessen autóval felhajtani. A betongarázsokkal is kellene valamit kezdeni: nagyon rondák, és a tapasztalatok szerint inkább raktárként szolgálnak, emiatt sokszor az is kint parkol, akinek lenne hová behúzni az autóját. Amúgy is túl sok a gépkocsi Sepsiszentgyörgyön, nem erre tervezték az utcákat. A lakónegyedekből a teherszállító járműveket, kisbuszokat ki fogják tiltani, mert némelyik hat parkolóhelyet is elfoglal. De még ez is kevés lesz. Még egy új parkolót hoznak létre a Sólyom utcában, azután pedig erélyesen fel fognak lépni a Kossuth Lajos utcában hagyott gépkocsik tulajdonosaival szemben – ígéri a polgármester. Végül térképet vesz elő, és megmutatja, hogy az elmúlt években melyik utcákat újították fel.
Egyes véleményekkel ellentétben nem csupán a központra figyelnek: minden városszéli negyedben voltak beruházások – a csúnya és fertőző városi szeméttelep felszámolása is ezek közé tartozik – , és sok olyan félreeső utca is aszfaltozott ma már, ahol régebb csak a port nyelték vagy a sarat taposták az ott lakók.
Most is több helyen dolgoznak, például az állomási katona előtt és az Oltmező úton is lesz emberhez méltó járda. Van olyan is, ami új, és mégsem tetszik: a járdára kihelyezett gáz- és villanyórák látványa sok – Antal Árpád szerint jogos – kritikát szült, de ezek még sokáig így maradnak. Szemet gyönyörködtető viszont a kertészet munkája: mindenfelé virágok, frissen ültetett facsemeték virítanak, és a tömbházak melletti, járdaszéli zöldövezetek szépítésében is segít az önkormányzat, ötödáron kínálja a dísznövényeket az ültetésükre vállalkozó polgároknak. Általában az a tapasztalat, hogy a felújított utcákra jobban vigyáznak az emberek, és maguk is hozzátesznek, csinosítják a házuk táját. De azért van még tennivaló bőven.