Konferenciával zárult a megyeháza által 2017-re hirdetett Turizmus Éve Háromszéken rendezvénysorozat, ám ezzel nem ér véget a munka, a székelyföldi idegenforgalom fejlesztése továbbra is feladatot, komoly kihívást jelent. Tegnap a megyei önkormányzat vezetői értékelték az elmúlt év történéseit, a szakma képviselői lehetőségeket vázoltak, de kifogásolták a betiltott Szent Anna-tavi fürdőzést is.
Kovászna megye tanácsa 2016. végén bátor lépést tett, amikor úgy döntött, a következő évet a turizmusnak szánja – mondta köszöntőjében Grüman Róbert alelnök. Tamás Sándor megyeitanács-elnök elmondta, tavalyi idegenforgalmi rendezvényeik során arra is rájöttek, „ami nekünk természetes, az másoknak kuriózum”, például az udvarházak.
Mint mondta, Háromszékre az elmúlt évben több mint kétszáz turisztikai blogger és fiatal újságíró látogatott, ők „rácsodálkoztak” az itteni kúriákra. Utóbbiakra koncentráltan, turisztikai szempontból 2017-ben sikerült ráirányítani a figyelmet, ezért is emlegetik Háromszéket a „kúriák földjeként”.
Azt érezzük, 3–4–5 éve kezdik felfedezni megyénket, eközben a világpolitika is megváltoztatta a turisztikai desztinációkat, a migránskérdés miatt úgy tekintenek Magyarországra és Romániára, mint a béke szigeteire – magyarázta Tamás Sándor. Turizmus tekintetében egységesen kell Háromszéket és Székelyföldet népszerűsíteni, ez megyei önkormányzati feladat, miként az infrastrukturális fejlesztés is, ám a turisták fogadására fel kell készülni, a jó minőségű rendezvények vonzák a vendégeket, az idén Sepsiszentgyörgyön nemzetközi barbecue-fesztivált is szerveznek – tette hozzá.
Édler András, a megyei kereskedelmi kamara elnöke kijelentette, tavaly 10,5 százalékkal nőtt az ide érkező turisták száma, ez számottevő fejlődés, de tovább növekedik majd az ide érkezők száma, s a turizmus éve sem ér véget ezzel a konferenciával. Összesítésében Grüman Róbert elmondta, az új háromszéki turisztikai mobilapplikációt (Visit Covasna) eddig 1287-en töltötték le, a Facebookon 21 165-en követik angol, román és magyar nyelvű oldalaikat, míg az Instagramon 4781-en kísérik figyelemmel bejegyzéseiket.
Hivatalosan 2017-ben 107 437 turista látogatott a megyébe (valójában ennél többen voltak), és 528 009 vendégéjszakát összesítettek.
Ezt követően a szakma képviselői további lehetőségeket, illetve nagyszebeni és kolozsvári megvalósításokat ismertettek.
Egyetlen hozzászólóként az árkosi, „családias vendégfogadással” foglalkozó Szakács Nagy Magdolna, közvetítve a nála megszállók észrevételeit, azt kérdezte, miközben Szeben és Brassó megyében jelzőtáblák irányítanak a szász erődtemplomok felé, nálunk, a „kúriák földjén” hol vannak az efféle népszerűsítő eszközök? Nincsenek, mondta, mint ahogy a Brassóból személygépkocsival érkezők sem láthatnak Árkos felé terelő útjelző táblát.
A Szent Anna-tavi betiltott fürdőzés kapcsán azt kérdezte, hol lehet egyáltalán még fürödni, „csak tiltani tudunk”, s mint mondta, a megyevezetőktől szerette volna megtudni azt is, hogy mi lesz a sepsikőröspataki bányatóval? Kérdéseire csupán a Pro Szent Anna Egyesület vezetője, Dósa Levente válaszolt, aki a természetvédelmi szempontok ismertetése mellett hangsúlyozta, a védett, turisztikai értéket jelentő krátertó esetében el kell dönteni, mit szeretnénk magunk után hagyni: egy Mamaia-típusú fürdőzőtavat, ahol bömböl a zene, flekkeneznek és etetik a medvéket vagy egy sajátos természeti értéket.
